A csók ösztönös vagy tanult?

Vannak törzsek ahol ez ismeretlen dolog, tehát szerintem nem ösztönös.

Hany eves fiut meg lanyt?

Szerintem ösztönös. Egyrészt amennyire féltem tőle, annyira jól ment már az elsőnél is. A másik, hogy nem véletlen az sem, hogy mindenki felizgul már a csóktól is, mindkét nem esetében.

Szerintem is tanult, azért érzed ha olyannal csinálod, aki nem túl gyakorlott.

Maga az inger talán ösztönös, viszont a technikát lehet fejleszteni. Szóval is-is

Mi már úgy születünk, hogy alapból tudjuk, hogy ez létezik. Gyerekkorunk óta látjuk. Szóval szerintem nekünk már ösztönös, hogy csináljuk. És szerintem maga a csók technika is ösztönösen jön, legalábbis én sose kellett gondolkozni. Persze az első előtt én is izgultam, de ment. Ha a megfelelő férfival vagyok, ez automatikusan érzésből jön.

Nyilván tanult. De ha most mindenki elfelejtené, hogy létezik ilyen, szerintem nem tartana sokáig, amíg újra felfedezzük.

Nem ösztönös szerintem, de ha izolációban nevelkedő párról lenne szó valószínűleg idővel felfedeznék maguk. Fontos lenne elsősorban megkülönböztetni a szexuális és nem szexuális célzatú csókot. 16-17. században még bőven nem számított szexuálisnak családtagot szájon csókolni (akár ma is bizonyos családoknál). A jelenlegi szexuális célzatú csók nem biztos, hogy ösztönös, de az ajkak összeérintése, vagy másik emberhez érintése valószínűleg nem tanult, hiszen a csecsemőkorban a szopatásból visszamaradó reflexről van szó valószínűleg. Csimpánzoknál is van csók szerű bizalomjelző funkció. Úgy vélt az embereknél is úgy kezdődött, hogy az édesanya összerágta a táplélékot a csecsemőnek majd azt átköpve a szájába összeért az ajkuk, ebből pedig egy anya-gyermek bizalmi aktus lett, mely továbbfejlődött és így megragadt. Sum: az ajkakkal való babrálás különböző formái nem biztos, hogy tanultak, de a csók jelenlegi értelmében valószínűleg tanult.