Mazochisták, szubok, gyerekként volt részetek testi fenyítésben?

A tesitanárnő vert meg, nem egyszer. Ha valaki nem vitt felszerelést, órai munka elégtelen+igazolatlan óra, vagy utolsó óra után irány a szertárba, gatya le, fölhasalni a fekvenyomó padra, majd tíz jó erős pálcaütés. Visszaesőként több. A tanárnő láthatóan élvezte, ha az áldozata sír és üvölt, ha némán tűrte, erősebbeket ütött, meg többet. Mindenkit addig, míg ki nem csordult a könnye. Még hetedik-nyolcadikban is! Itt lettem én is elrontva, ugyanis igen csini volt a fiatal tanárnéni, tetszett hogy csak velem foglalkozik. A verés nagyon fájt, de pár nappal később, ahogy múltak a nyomok, izgi volt visszagondolni rá. Eltelt 3-4 hét, reggel direkt nem vittem cuccot, már vártam a délutáni adagot. Kettős érzés volt, mert féltem, reszkettem mint a kocsonya, de vártam is.

Sok évig elfojtva maradt, aztán újsághirdetésben volt, nevelőnő partnert keres. Ugyanúgy izgultam, mint iskolásként, nem csalódtam, ugyanaz az érzés volt. Visszajártam a hölgyhöz, évekig. Majd sok évvel ezelőtt megint találkoztam a tanárnénimmel. Beszélgettünk, majd a végén mondtam, nem hoztam felszerelést. Irány a lakására, ott megbeszéltük, mit és hogyan. 50 év felett van, de még mindig jól néz ki, ugyanúgy szeret verni. Most is ő tart karban testileg-lelkileg. Annyi a különbség, hogy most teljesen meztelenre kell vetkőzni, sokkal többet és erősebbet üt, meg le is szíjaz. De már nem vagyok a tanítványa!

Szóval lehet perverziók nélkül élni, csak unalmas 🙂.