Mennyire volt nálatok probléma, vagy hogyan kezeltétek, ha a párotok szexuálisan kevesebbre vágyott, vagy akár hónapokig semmire?

Beszéljétek meg, hogyan tervezitek a jövőt. Ha együtt, akkor az igényeket valahogy összhangba kell hozni.

Nálunk nem sikerült, és annak sem láttam értelmét, hogy így együtt maradjunk mert nem volt meg amit akartunk: egyikünk nyugalmat másikunk meg több együttlétet.

Legjobb barátom azóta, naponta beszélünk, jól váltunk el, emberileg nagyon szeretem.

Van aki bele mer menni openbe és keresnek maguknak mindketten valakit akivel szexuálisan / intellektuálisan kiélik magukat.

"nem érti, miért akarom minden percben leszopni" mondjuk ezt én se érteném... nem egy nyúllal akarok kapcsolatban lenni :)

"Kikapsz", mert hozzáérsz, régóta nincs csók: ez már nem kapcsolat, csak megszokásból vagytok egymás mellett

Ha ennyire eltérő az igényetek, akkor két megoldás van:

1. szakítás, mert egyértelmű, hogy szexuális téren nem vagytok egymáshoz valók

2. nyitott kapcsolat, ahol te másokkal is lehetsz

Egyértelmű, hogy te így boldogtalan vagy és abszolút érthető is, hogy miért. Nem sok értelme van sokáig húzni ezt, mert ha nem lesz változás, csak te fogsz szenvedni.

Ez a kapcsolat már régen kuka, kezdve azzal, hogy tabutéma a szex, hát kivel mással kéne a szexuális életedet megbeszélni mint a pároddal...

Nincs csók, nincs szex, nem lehet vele erről beszélni, egy igen friss kapcsolatban---ez nem kapcsolat. Mit vársz?? Ebből semmi nem lesz!

Ha valaki beteg, vagy gyógyszert szed, akkor legkisebb problémája nem a szex hanem az egészsége.

Megértem abszolút, volt párom, akit ápoltam annak idegén, kb egy évig nem volt semmi, még csók sem és nem őrültem bele....

A nyolcassal értek egyet. Már sok éve nem vagyunk együtt az exemmel, de pl. a 3 hónapos próbaidőszakban (szívgyógyszert állítottak be), a 3 munkahelyemből talán kettőt rendesen elláttam, de az utolsó bogyók néha annyira elkábítottak, hogy ő szedett le a villamosról, pakolt be a kocsiba és vitt haza, végtelen türelemmel.

Neki a fogaival volt baj, akkor meg fordítva csináltuk: én mentem el érte a klinikához, s vittem haza.

Ha bármelyikőnk lázas volt, rögtön átágyaztunk egymásnak a másik szobába, s se puszi, se pacsi, külön éltük az életünket, hogy legalább a másik ne legyen beteg.

Nem értem, hogy ha nem fogadja a közeledésedet, akkor miért kell erőltetni, ha még "párodnak" írod, akit említesz?

A magam véleménye szerint azért mondjuk egy puszi, egy ölelés és a többi azért beleférhetNE, legalábbis mikor munkából mész haza.

Még egy emlék, ha nem bánjátok: a fent említett exem kétszer hatszáz kilométert vezetett csak azért, hogy a szétmenetelünk után három évvel betoppanjon annak a kórháznak az intenzív osztályára, ahol három hetet eltöltöttem.

Annyit kérdezett csupán, hogy megölelhet-e. Erre csak annyit tudtam válaszolni hirtelen megébredve, hogy amennyire a drótok engedik, persze, meg a jó ízlés határain belül azért...