Nem tudnám elfogadni magam leszbikusként?

Előre leszögezem, hogy semmilyen párkapcsolati és szexuális élményem nem volt korábban más emberrel, se fiúval, se lánnyal. Azt is leszögezném, hogy nem gondolkozom ezen nap mint nap, tehát közel sem erről szól az életem, a szexualitás nem igazán érdekel.

Olyan érzésem van, hogy legszívesebben asszexuális lennék. A szüleim elég homofóbok és konzervatívak, de én magam nem vagyok az. Tehát nem ítélek el semmilyen más szexualitású embert, semmilyen embert nem ítélek el, nagyon nyitott vagyok. Viszont magam felé tartok egy elvárást, hogy hetero lehetek, ha biszexuális is lennék akkor is csak fiúval keresnék párkapcsolatot (lány vagyok, 17 éves).Bennem van ez egyrészt azért, hogy ne okozzak felesleges stresszt a szüleimnek, nem tudnák nagyon feldolgozni, ezen kívül amúgy egész jó szülők, de ez ne róluk szóljon, lassan felnőtt vagyok és nem fogok rájuk semmit.

Legszívesebben úgy érzem, hogy a párkapcsolattal járó macerához egyáltalán nincs kedvem, legszívesebben a szexuális részét ki is zárnám, de nem mondanám magam asszexuálisnak, mivel ezekben még tapasztalatom sincs, így valószínűleg ezért áll távol tőlem a téma. Teljesen kiegyensúlyozottnak és boldognak érzem magam párkapcsolat nélkül is, vannak céljaim, és ha ez így maradna, nem is bánnám ha mennék hozzá senkihez, habár a szüleim ezt is elvárnák, ebbe könnyebben belenyugodnának, mint abba hogy az azonos nemet szeretem, vagy ilyesmi variációk.

Nem sok jó tapasztalatom volt az emberekkel ideáig, az iskola nem az a hely ahol jól érzem magam, viszont sulin kívül egyre több pozitív élményem van és egyre jobban érzem magam, nem zavar annyira az emberek társasága.

Szóval a kérdés a bevezető után annyi lenne, hogy mit gondoltok arról, hogy mindenféle szorongásos érzés nélkül úgy gondolom, hogy ha kifejezetten nem érezném jól magam a másik nemmel, egyszerűen nem vállalnék párkapcsolatot, és hiányérzetem sem lenne, ha lenne is akkor feldolgoznám, illetve elfogadnám, de semmiképp nem lennék ilyen kapcsolatban, miközben a többi embert teljesen elfogadom?

Elméleti szintű a kérdés, mivel kipróbálni egy jó ideig nem szeretném még magam egyik nemmel sem, azonos neművel pedig semmikor, főleg mert nincs olyan ember akivel megtenném. MIt gondoltok erről?