Milyen testi/szépséghibája van/volt barátnődnek/barátnőidnek, amikkel együtt mégis szereted/szeretted?

Exemnek melltartóban szép nagy cicije volt, anélkül meg akkor volt mint az enyém és durván lógott. Először meglepődtem de úgy szerettem a testét ahogy van!

Elötte való barátnőm pedig vagdosta magàt, így elég csúnya volt a keze. Nem a sebek zavartak hanem amit tett magával...

20/N

Fordítsunk egyet a dolgon. Nekem pszoriázisom van. Ha sok szénhidrátot eszem, berobban, és csúnya piros, pikkelyes plakkok keletkeznek rajtam. De ez még hagyján. Ilyenkor az egész lakásban mindenhol az én bőröm van jelen. A szőnyeget estére bokáig behavazom!

A feleségem mindezt zokszó nélkül tűri, és maradéktalanul imád.

Hibája mindenkinek van, senki sem tökéletes. Akinek testi hibája van, igyekszik lelkiekben kompenzálni.

Nem vagyok leszbi, de hozzá tudok szólni a témához.

Nejem ekcémás. Mikor megismerkedtünk életmódot váltott. Sportolt, lefogyott, adott magára, nagy gonddal odafigyelt bőrére. Mindent megtett, hogy a maximumot kihozza magából. Különböző kezeléseket vett igénybe a bőrbetegsége kapcsán. Fokozatosan, sikereket ért el, egyre szebb lett a bőre, alig lehetett látni, hogy problémája van. Nőtt az önbizalma, egyre csinosabb lett, nőiesedett.

Házasság, két gyerek, teltek az évek. 15 éve vagyunk együtt. Sajnos manapság, nem ad magára! Elhízott, nem sportol, nem diétázik. Megjelenésére nem fordít figyelmet, nem jár kezelésekre, így a bőre ismét egyre betegebb. Mivel nem kezeli és nem is akar odafigyelni így vakarózik. Egy ördögi kört teremtve, vakarja tehát elfertőződik, ezért viszket, tehát vakarja... :-(

Mikor megismertem megszerettem. Szeretem, tehát támogattam/ támogatom, amiben csak tudtam/tudom! Mindenből kiveszem a részem. Munka, itthoni teendők, gyereknevelés, stb. De őt semmi nem érdekli manapság! :-( Az a tény sem, hogy máig mellette vagyok!

Szőrnyű nézni, ahogy tönkreteszi önmagát! :-(

Nem tudom, meddig bírom még!

Ezerszer megfordult a fejemben, mi lenne, ha nem vele élnék. Aki fogyatékkal élő partnert választ az hatalmas terhet vesz magára.

Bennem hatalmas erő és energia lakozik, de a tehetetlenséget nehezen viselem. Tudomásul kell venni, van aki hagyja, hogy segítsenek neki, hogy támogassák, van aki elzárkózik. Olyan érzésem van régóta, mintha másik nővel élnék együtt, nem avval, akit megismertem. Vagy mintha becsukott ajtó mögül próbálnék hatni rá.

Elutasít minden segítséget! Egyre jobban neheztel rám, ha szóba hozom a problémákat. :-(