A Tündék halhatatlanok (A gyűrűk ura)?

Meg lehet őket ölni, ilyenkor a testük is meghal, a lelkül, amennyiben jól emlékszem Mandos Csarnokaiba száll. Innen elméletben "újraéledhetnek" (visszajöhetnek némi böjt után a valódi világba, talán van ennek korlátja, hogy csak háromszor, de erre vonatkozóan már tényleg kevés az adat). De eredetileg halhatatlanok és örökké fiatalok.

Az elhajózás az más. A tündék nem Középfölde lakói, egy idő után belefáradnak az életbe ezen a földön. Elmennek nyugatra "Hajnalpírba" (Valinor), mivel számukra a középföldi tartózkodás mindenképpen csak ideiglenes. Azt hiszem, kiveszik belőlük a belőlük eredő "mágia" (egyrászt a látható, pl. a filmekből ismert Galadriel-féle mágia, másrészt a szép és a jó iránti fogékonyság, a szeretet, az élet élvezete). Ez egy lehetőség nekik, igazából ha nem akarnak, nem kell vele élniük. De a halált ritkán választják, talán csak egy tünde-halott van (Arwen; Lúthien emberként visszatért Mandos Csarnokaiból, Elwing meg az égben utazik a férjével).

Szóval Középföldén gyakorlatilag nem halhatatlanok, folyamatosan gyötri őket az élet. Valinorban azok. Ha meghalnak, Mandos Csarnokaiba kerülnek (ez felfogható egyfajta túlvilágnak, de amolyan alvilágot képzelj el, Elízium, mint a görögöknél), innen egy idő után újraélednek, de az emlékeiket elvesztik, és többé nem térhetnek vissza Középföldére, ha akarnak, akkor sem. Ritkán, de megtörténik az korábban említett teljes újraéledés, vagyis az emlékek is megmaradnak, vissza is tér az illető. Bár a filmből cselesen kivágták, de a GyU 1. részében nem Arwen viszi Frodót Völgyzugolyba a lován, hanem egy Glorfindel nevű tündeherceg. Na, ő pont az egyetlen "dokumentált" ilyen újjáéledet (Gondolinnál is már ott volt). Mondjuk ez nem olyan biztos, hogy ugyanaz a személy, Tolkiennél ez lehetett sima véletlen, de ezt szokás ilyen visszatérésnek tekinteni.