Te szerintetek is gond?
Ha tetszenek, akkor olvasd őket nyugodtan. :)
Valószínűleg a többeik is arra gondolnak, amire én, azaz hogy nem biztos, hogy megérted a tartalmukat. És ez nem az intelligenciádnak szól, hanem az élettapasztalatodnak. Ha pl. elkezdesz intenzíven pasizni, kicsit Bovarynét is máshogy fogod látni. És ha megházasodsz, akkor megint. Ha rosszul házasodsz, akkor egészen jól fogsz tudni vele azonosulni :) Ha lesznek gyerekeid, már másként fogsz tekinteni Bovaryné szüleire... stb.
És ez még csak a tartalom, egy-egy regényben rengeteg olyan utalás van, amihez szükséges némi filozófiai vagy egyéb ismeret. Pl. a Moby Dick tipikusan ilyen korai egzisztencialista regény, míg a többségnek egy bálnás kalandregény. De erről a fogalomról nem is tanultok 11. vagy 12. osztályig.
Ettől függetlenül tartom magam az első mondathoz: ha tetszenek, nyugodtan olvasd őket, én is sok "felnőtt" könyvet olvastam a korodban :)
Köszönöm a választ!
Igen, ebben lehet valami, hogy tapasztalattól is függ a tartalom értelmezése.... Lehetséges, hogy eddig másképp értelmeztem... Szerintem Emma túl fiatalon ment férjhez, nem volt ideje igazán élni, meggondolatlanok voltak mindketten, és hát valamilyen szempontból, megértem, hogy nem boldog... Azt gondolta, hogy az egész élet, olyan mint amilyennek elképzelte, mint ahogy álmodta... Nem volt ideje felnőni, és nem volt ideje ismerkedni, megismerni az életet, elzárva érzi magát, és ki tudja, lehet, hogy valaki megtudta volna neki adni... Most még így gondolom, de egyelőre csak ott tartok, hogy León elmegy, tehát nagyon az elején.... Hallottam már az egzisztencializmusról, de mélyebben valóban nem mentem bele... Egyszer ezeket a könyveket újra előfogom venni, ha megvan a háttértapasztalat.... De igyekszem úgy felfogni, mint ahogy az író akarta, hogy értsem...:)
Én úgy látom, érteni érted, csak a jobb átéléshez meg kell még tapasztalnod néhány dolgot :)
Ha mindenképpen klaszikus irodalmat szeretnél olvasni:
- Romantikus: Jane Austen, Charlotte Bronte, Emily Bronte
- Társadalomkritikus: Balzac, Cervantes, Defoe, Dickens, Fontane, Hawthorne, Mikszáth, Mary Shelley, Stendhal, Swift, Thackeray, Mark Twain, Voltaire, Wilde
- Izgi: E. T. A. Hoffmann, Hugo, Poe, Stendhal
+ Ráadás az ókorból (meglepően frissen hatnak ma is):
- Apuleius: Aranyszamár
- Longosz: Daphnisz és Chloé
a te korosztályodnál az is csoda, hogy egyáltalán olvasol, én biztosan nem mondanám, hogy ne tedd...
én ennyi idősen a bűn és bűnhődést olvastam, arra nekem is mindenki azt mondta, hogy nem nekem való, de nem érdekelt a véleményük.
Bár ha már ajánlások, azért a sorrendet is érdemes tartani. Romantikusok után a kritikusok, fordítva valahogy elrontja az ízét. (Thackeray után Austen kifejezetten rosszul esett.)
Életunt Cápával amúgy egyetértek. Ha tetszik, olvasd, egyszer majd úgyis a homlokodra csapsz az életed egyik kardinális pontján, hogy "hát EZT jelentette!".
Viszont Proust... nem akarlak lebeszélni, dehogy, bár nem biztos, hogy ezzel kéne folytatnod. Emberpróbáló regényfolyam.
(Mellesleg, Cápa, Aranyszamár? Oké, oké, görög mesekincs, a társadalomkritikája sem akármi, de a vége... az direkt animal pornó. 12 évesen kéne ezt?)
:D Erre a részre nem emlékeztem az Aranyszamárból... De ha most azt mondom, hogy ne olvassa, akkor azért is megteszi. És legalább olvasható. Prousthoz képest mindenképpen.
A 19. század végétől megjelenő könyvekre meg majd térjünk vissza olyan 5 év múlva :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!