Tudom, beteg ötlet, de elviselhető?

Fejben gondolgatok magamnak egy történetet.Igazából szinte minden szereplőm zakkant egy picit. Vagyis voltaképpen inkább pont ezért hasonlítanak a való életre. Megvan a saját személyiségük,nézőpontjuk,véleményük.

Le szeretném írni,akár csak magamnak. Nagy baj ha kicsit őrültek? Azért is fura,mert kicsit(nagyon) tündérmese. Ezen kívül olyan hibákat követnek el benne amiket bárki elkövethet. Hogy ki lehet-e őket javítani végül és helyrehozni mindent. Van-e olyan,hogy túl késő és már meg sem éri próbálni?

Szerintetek zagyvaság? Szerintem a képzeletem túl élénk,az biztos.

Pl.: Egy fa az ágaival lökdösődik a jó cél érdekében(bonyolult lenne elmagyarázni),a lány(aki a főszereplő és nem mellesleg beismeri magáról hogy nem normális)az esőben szaladgál,ugrándozik és énekel,felnőtt ember létére...(Bár ő amolyan örök gyerek :) )