Kezdőoldal » Szórakozás » Könyvek » Trónok Harcás idézetet keresek?

Trónok Harcás idézetet keresek?

Figyelt kérdés

Én ugyanis annyira lemaradott remete vagyok, hogy se nem olvastam, se nem láttam, annyit viszont tudok róla, hogy Daenerys immunis a tűzre, vagy hogy mondjam ezt. És egy olyan részlet kellene, amiben sértetlenül kisétál a tűzből, mint ennek a videónak a végén: https://www.youtube.com/watch?v=V3fZ4X2Y5Ug

Remélem, a könyvben is van ilyen jelenet :D



2018. ápr. 8. 23:49
 1/2 anonim ***** válasza:
100%

Dany nem igazán immunis a tűzre, így ilyen részt a könyvben nem fogsz találni. Ez a sorozat fanfictionje, tehát csak a sorozatban létező dolog.

Csak akkor nem ég meg, amikor kikelnek a tojások.


Akkor a lángok elérték az ő Drogóját és körülfogták. A ruhája tüzet fogott és egy pillanatra úgy látszott, mintha a khal lobogó narancsszínű selymet és tekeredő, szürke és folyékony füstindákat viselne. Dany ajkai szétváltak és visszatartotta a lélegzetét. Egy része szeretett volna ott lenni vele, ahogyan attól Ser Jorah is tartott, szerette volna belevetni magát a lángok közé, hogy a bocsánatáért esedezzen és még egyszer utoljára magába fogadja őt, hogy a tűz leolvassza a húst a csontjaikról, míg örökké eggyé nem válnak. Égő hús szagát érezte. Semmiben sem különbözött a tábortűz felett pirított lóhús szagától. A máglya úgy üvöltött az egyre mélyülő alkonyban, mint valami óriási szörnyeteg, elfojtotta Mirri Maz Duur kiáltozásának gyengébb hangját. Hosszú lángnyelvek nyalogatták az éjszaka hasát. Ahogy a füst egyre sűrűbbé vált, a dothrakik köhögve hátrálni kezdtek. Hatalmas, narancssárga lánglobogók bontakoztak ki a pokoli szélviharban, a tuskók sziszegtek és recsegtek, a füst hátán izzó zsarátnokok emelkedtek a magasba, majd szétrepültek az éjben, mint megannyi újonnan született szentjánosbogár. A forróság roppant, vörös szárnyai csapkodtak a levegőben és egyre hátrébb hajtották a dothrakikat, még Mormontot is meghátrálásra kényszerítették, Dany azonban a helyén maradt. A sárkány vére volt és a tűz őbenne lakozott. Már nagyon régen megérezte magában az igazságot – gondolta a lány és közelebb lépett a tűzviharhoz -, de a tűzhely annak idején nem volt elég meleg. A lángok úgy kígyóztak körülötte, mint az asszonyok, akik az esküvőjén táncoltak, kavarogtak, daloltak és pörgették sárga, narancsszínű és vörös fátylaikat. Félelmetes látvány volt, ugyanakkor gyönyörűséges is, annyira gyönyörűséges, eleven és forró. Dany kitárta feléjük a karját, a bőre felhevült és ragyogott. Ez is esküvő, gondolta. Mirri Maz Duur elhallgatott. A papnő gyermeknek hitte, de a gyermekek felnőnek és a gyermekek tanulnak. Még egy lépés és Dany még a sarukon át is megérezte a homok forróságát a talpa alatt. Verejték csorgott le a combjain és a mellei között, apró csermelyként folyt végig az arcán, ahol nem is olyan régen még könnyek patakzottak. Ser Jorah kiabált mögötte, de ő már nem számított többé, csak a tűz számított. A lángok olyan gyönyörűek voltak, a legpompásabb látvány, amiben valaha része volt, mindegyik egy-egy sárga, narancsszín és vörös köntösbe öltözött boszorkány, amint hosszú, füstös palástot lenget maga körül. Karmazsin tűzoroszlánokat látott, hatalmas, sárga kígyókat és halványkék, lángtestű egyszarvúkat. Halakat, rókákat és szörnyetegeket látott, farkasokat, fényes madarakat és lángoló fákat, mindegyik gyönyörűbb volt, mint az előzőek. Egy lovat is észrevett, hatalmas termetű, füsttel körülvett szürke csődört, lobogó sörénye kék lángcsóva. Igen, szerelmem, napom és csillagom, igen, szállj lóra és vágtass!

A mellénye parázslani kezdett. Dany lerázta magáról és hagyta a földre hullani. A festett bőr hirtelen lángra kapott, ő pedig még közelebb lépett a tűzhöz, a sugárzó forróság elérte meztelen melleit, duzzadt, vörös mellbimbóiból tej csordult ki. Most, gondolta, most és egy pillanatra meglátta maga előtt Khal Drogót, ahogy a szürke füstparipán ül, kezében lángoló ostor. A férfi rámosolygott és az ostorszíj sziszegve lecsapott a máglyára. Reccsenést hallott, összezúzódó kő hangját. A fa, gally és fű alkotta halom megmozdult és önmagába roskadt. Égő fadarabok csúsztak le a lányra és elborította a hamu és a parázs. Még valami lezuhant onnét. Pattogott, gurult és a lábainál állt meg. Egy görbe, sápadt és arannyal erezett, törött és füstölgő szikladarab. A morajlás betöltötte a világot, a tűzesőn túl azonban Dany asszonyok sikoltását és gyermekek döbbent kiáltásait hallotta. Csak halállal válthatjuk meg az életet. Aztán még egy reccsenés hallatszott. Hangos volt és éles, mint a mennydörgés, a füst kavarogni és kígyózni kezdett körülötte, a máglya megroggyant, a fatuskók felrobbantak, ahogy a tűz elérte titkos szívüket. Rémült lovak nyerítését és a rettegő dothrakik sikolyait hallotta és Ser Jorah-t, amint a nevén szólítja és szitkozódik. Ne, akarta üvölteni a férfinak, ne, jó lovagom, ne félts engem! A tűz az enyém. Viharban Született Daenerys vagyok, sárkányok leánya, sárkányok menyasszonya, sárkányok anyja, nem látod? Hát nem látod? A máglya, harminc láb magas láng- és füstoszlopot böffentve az égre, összeroskadt körülötte. Dany félelem nélkül belépett a tűzviharba és a gyermekeit szólította. A harmadik reccsenés olyan hangos és éles volt, mintha a világ hasadt volna ketté. Amikor a tűz végül elhalt és a talaj elég hűvös lett, hogy járni lehessen rajta, Ser Jorah megtalálta őt a hamu között. Megfeketedett farönkök, izzó parazsak, férfi, asszony és csődör összeégett csontjai vették körül. Meztelen volt, a testét korom borította, a ruhái elhamvadtak, gyönyörű haja elégett... de ő maga sértetlen volt. A krémszínű sárkány a bal, a bronzzöld a jobb mellét szopta. A lány magához szorította őket a karjaival. A fekete-vörös szörny a vállán pihent, hosszú, izmos nyaka a lány álla alá tekeredett. Amikor meglátta Jorah-t, felemelte a fejét és rámeredt izzó, vörös szemeivel. A lovag szótlanul térdre hullott. A khas harcosai is megjelentek mögötte. Jhogo helyezte arakhját elsőként a lábai elé.                        

- Vér a véremből! - suttogta és a füstölgő földre nyomta az arcát.                        

- Vér a véremből! - hallotta Aggo hangját.      

- Vér a véremből! - kiáltotta Rakharo.  

Őket a szolgálólányai követték, majd a többiek, az összes dothraki, férfiak, asszonyok és gyermekek. Danynek csak bele kellett néznie a szemükbe és tudta, hogy mostantól az övéi, ma és holnap és örökre, úgy tartoznak hozzá, ahogy Drogóhoz sohasem tartoztak. Ahogy Daenerys Targaryen felállt, a fekete felszisszent és halvány füst szállt elő a szájából és orrlikaiból. A másik kettő elengedte a mellét és hangjuk csatlakozott az elsőjéhez. Áttetsző szárnyuk kinyílt, csapkodni kezdte a levegőt, és évszázadok óta először az éjszaka ismét megelevenedett a sárkányok muzsikájától.

2018. ápr. 9. 01:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:
Pont azért kértem itt segítséget, mert se nem láttam, se nem olvastam, és kb. csak ennyi infóm volt róla, amire most szükségem is van. Szóval köszönöm szépen a gyors választ! :)
2018. ápr. 9. 17:38

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!