Mi a véleményetek Csepregi Éva és Zoltán Erika jelenlegi munkásságáról? Szerintetek mennyire tudtak megújulni az évek során, és mit gondoltok a mostani zenei tevékenységükről?

Zoltán Erika – mi történt az elmúlt években?

Saját véleményem és tapasztalataim alapján azt tudom elmondani Zoltán Erikáról, hogy az énekesek között a legjobb táncos, a táncosok között pedig az egyik legjobb énekes volt. Hosszú időn keresztül megelőzte a pályatársait mind a zenei alapok, mind pedig a színpadi produkció tekintetében. Fiatalos, lendületes, látványos és rendkívül jól felépített produkciói voltak.

Éppen ezért számomra különösen szembetűnő az, amit jelenleg látok.

Ma sokkal többször látom őt borvidékeken, borospoharak között, illetve olyan – támogatói, barátnői által képviselt – ruhakollekciók mellett, amelyek véleményem szerint egyáltalán nem az ő stílusát, és nem is a zenei munkásságát tükrözik.

Zeneileg pedig az elmúlt években azt tapasztalom, hogy ha a művésznő meg is komponál egy dalt, sokszor évek telnek el, mire abból videoklip készül, vagy egyáltalán megjelenik a közösségi médiában. Volt olyan dal is, amelynél közel három év telt el, mire a közönség számára igazán elérhetővé vált.

Ebből számomra az következik, hogy a művésznő nem fordít elegendő energiát a saját zenei karrierjére, és szerintem ezzel a rajongóit sem becsüli meg kellőképpen. Ha már nem tud éveken keresztül egy teljes albumra való dalt elkészíteni, akkor legalább az egyes elkészült dalokat lehetne időben, folyamatosan kiadni a közönség számára.

A jelenlegi fellépéseiről pedig számomra nagyon nehéz pozitívan megnyilvánulni.

Én mindig is úgy gondoltam, hogy Zoltán Erika showműsorra született. Nem feltétlenül egy olyan előadó, akinek a klasszikus értelemben vett élő koncert, élő zenekarral, az erőssége. Sem hangilag, sem a jelenlegi zenei repertoár tekintetében nem érzem azt, hogy ez lenne az a műfaj, amelyben igazán ki tud teljesedni.

Ezek a dalok és ez a fajta produkció inkább diszkókban, nagyobb fesztiválok műsorának végén tud igazán működni – amikor már a fáradt vagy éppen ittas közönséget is fel lehet rázni, és az emberek újra felébrednek a bulira.

Egy időben Magyarországon nagyon nagy divat volt lejáratni azokat az előadókat, akik nem kizárólag élőben, élő zenekarral adták elő a műsorukat. Pedig vannak olyan világsztárok, akik egyszerűen nem a klasszikus élőzenés koncertprodukcióra építették fel a karrierjüket.

Gondoljunk csak Cher, Madonna vagy akár más világhírű popelőadók produkcióira. Náluk sem feltétlenül az élő zenekar és a vokális teljesítmény áll mindig a középpontban, hanem a show, a táncosok, a látvány, a koreográfia és az egész színpadi élmény. És mégsem ítélik el őket azért, mert nem minden egyes pillanatban full élőben adják elő a produkciót. Sőt, óriási sikerrel működnek.

Éppen ezért én Zoltán Erikánál sem azt tartom a legnagyobb problémának, hogy milyen technikai megoldásokat használ egy-egy fellépésen.

A probléma szerintem az, hogy maga a produkció lett gyengébb.

És ami még ennél is szomorúbb számomra: szerintem a művésznő az utóbbi időben nem arra koncentrál, amire igazán kellene.

Több interjúban, illetve kommentben is megnyilvánult arról, hogy mennyien bántják, szidják, kritizálják őt, ugyanakkor azt mondja, hogy ez nem érdekli, és inkább azokkal szeretne foglalkozni, akik szeretik.

Én viszont azt gondolom, hogy érdemes lenne egyszer visszanézni az elmúlt évek fellépéseit, a közösségi médiában megjelenő kommenteket és a közönség reakcióit.

Mert szerintem ennyi ember nem tévedhet folyamatosan.

Nem lehet minden kritikusnak „bot füle”, és nem lehet minden negatív vélemény mögött rosszindulat. Ha ennyi ember, ennyiféle közönség, ennyi különböző helyszínen hasonló problémákat fogalmaz meg, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ezek között lehet valós kritika is.

Éppen ezért számomra kifejezetten szomorú látni azt is, hogy a családja – a férje és a mai korosztályhoz tartozó gyermeke – akiknek a közösségi médiát nyilvánvalóan látniuk kellene, vajon nem érzékelik-e, hogy merre tart jelenleg a művésznő karrierje.

Én személy szerint nagyon szerettem Zoltán Erikát.

Éppen ezért sokkal rosszabb érzés azt látni, hogy az utóbbi időben egyre kevésbé szimpatikus számomra. Ennek egyik oka a szerintem gyengébb produkciók, a másik pedig a kevés koncert és a kevés új zenei tartalom.

És van még egy dolog, ami szerintem nagyon rossz irány.

Úgy érzem, hogy a művésznőnek az utóbbi időben – részben a környezetében lévő barátnők és támogatók hatására – nagyon megnőtt az arca, és olyan irányokba is elindult, amelyek szerintem egyáltalán nem állnak jól neki.

Különösen a politika.

Az a benyomásom, hogy a környezetében lévő, általa kegyelt vagy hozzá közel álló emberek hatására a művésznő belehúzott a politikába is. Én pedig azt gondolom, hogy ennek hosszú távon nagyobb lehet a hátránya, mint az előnye, különösen egy olyan előadó esetében, akinek a közönsége több generációból áll.

Lehet természetesen politikai véleménye mindenkinek, és ezzel nincs is probléma. De egy művész esetében szerintem érdemes elgondolkodni azon, hogy mit tesz hozzá ez a karrierhez, és mit vesz el belőle.

Én azt látom, hogy Zoltán Erikában még mindig rengeteg lehetőség lenne. A neve, a múltja, a színpadi tapasztalata és az a showman-képesség, amivel annak idején kiemelkedett a mezőnyből, ma is megvan.

Csak szerintem újra arra kellene koncentrálnia, amiben igazán jó volt: a zenére, a show-ra, a táncra, a látványra és mindenekelőtt a közönségre.

Kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

Ti hogyan látjátok Zoltán Erika jelenlegi munkásságát? Szerintetek valóban lefelé ível a karrierje, vagy egyszerűen csak megváltozott a művésznő és vele együtt a közönség elvárása is?

És vajon tényleg rossz irány a jelenlegi zenei és közéleti szerepvállalása, vagy csak mi látjuk túl szigorúan kívülről?

Még két dolgot hozzátennék. Az elmúlt években szerintem az is nagy hiba volt, hogy a régi slágereit sem próbálta meg mai hangzásban újra felénekelni, feldolgozni és modern köntösbe öltöztetni. Pedig ezek a dalok ma is működhetnének.

Őszintén azt gondolom, hogy ha Zoltán Erika megpróbálná újra feléleszteni a régi önmagát – külsőben, zenében és színpadi megjelenésben –, akkor szerintem sokkal több munkája és fellépése lenne. Külsőleg szerintem jó formában van, viszont zeneileg egyáltalán nincs formában.

Éppen ezért azt is érzem, hogy a politika részben azért került előtérbe, mert a zenei karrier jelenleg inkább vegetál. Ahelyett, hogy új dalokkal, klipekkel és egy erős show-val építené vissza magát.

A barátnői által kreált, erőltetett kosztümök pedig szerintem egyáltalán nem illenek hozzá. Sokszor inkább egy hétköznapi, jól kinéző középkorú anyukára emlékeztetnek, mint arra a karizmatikus művésznőre, aki egykor már a megjelenésével is elvarázsolta a közönséget.

Szerintem az alapanyag még mindig megvan benne – csak újra meg kellene találnia azt, ami miatt annak idején Zoltán Erika volt.