Kamaszok! Ezek a zenék milyen érzelmeket, indulatokat váltanak ki belőletek?

Fú, de sokat linkeltél :D

Amúgy belőlem semmi különöset, kb ilyet: jééé ilyet anyámék hallgatnak.

Felálltam, vigyázállásba és ránéztem a Nagy Magyarország térképre a szobám falán.

Ja nem, nem vagyok jobbikos :D

Nos, hálás vagyok az államnak, hogy biztosítja nekem az oktatást, meg egyebeket, hogy nem élek szarul (szerintem, bár ez viszonylagos), szeretem a magyar nyelvet, de egyébként is szeretem a nyelveket, ennek ellenére valszeg még mindig nem vagyok elég "hazafias", nincs bennem a nagy nemzeti öntudat, nem érzem magam se többnek, se kevesebbnek, csak mert magyar vagyok, nincs miért erre büszkének lenni, ez van és kész.

Ha egyszer majd lenne lehetőségem ( és meg lennének hozzá a megfelelő képességeim/képzettségem) máshol, külföldön élni/dolgozni, akkor azzal élnék is, és nem maradnék csak azért itthon mert ez az én édes szülőhazám, (amit persze szeretek, mert ismerős, mert mégis csak ideszülettem, meg ezek közé az emberek közé, de ennél többet nem tudok érezni)és főleg nem verném a nyálamat, hogy én vagyok a MAGYAR, hanem ugyanúgy élnék ott is, mint máshol, alkalmazkodva, és beolvadva.

Valami ilyesmire gondoltál?

14

Azt gondolom fel kellene már nőnie arra a szintre az emberiségnek, nem csak a magyarságnak, hogy felismerje a történelmet visszafordítani már nem lehet. Nyilván minden magyarnak mély sebet ejtett a szívén a Trianoni szerződés, de attól még soha nem lett jobb a világ ha gyűlölködéssel töltötték meg. Én azt mondom vállalja fel büszkén az ember a nemzeti hovatartozását, de nem mindegy milyen módon.

Ha azokat a területeket amelyek anno Magyarországhoz tartoztak, most hozzánk visszacsatolnák akkor sem oldódnának meg a nemzetiségi kérdések. Azokon a helyeken most már többségben vannak az adott nemzethez tartozók. Ha elszakítanánk tőlük, ugyan azt tennénk mint amit velünk tettek annak idején.

A történelemmel mást nem tudunk csinálni, mint elfogadni, akár tetszik, akár nem...