A fiatalok körében mikor kezdett megint "elterjedni" a retro zene?

Én úgy vettem észre, hogy kb akkor kezdett újra nagyobb igény lenni az ilyen számokra, mikor egyre jobban kezdett elterjedni a mostani trash vonal. Nem mindenki tudja befogadni ezt az irányzatot és mivel a csapból is ez folyik, így akit ez zavar, az kénytelen volt visszanyúlni az időben.

Nekem is van retro válogatásom amit magamnak állítottam össze. Nagyon szeretem a zenét egyébként, de a TV-t már nem nagyon merem bekapcsolni.

Én 22 leszek, és mondhatni mindig is ismertem a régebbi számokat/előadókat, mert a szüleim is hallgatták őket, meséltek, és így ezeken nőttem fel. Persze mindig követtem az aktuáis dolgokat is. :)

De én is észrevettem, hogy a retro dolgok nagyon mennek mostananában, nem csak zenében, hanem pl filmekben is. Fiatal kiscsajok rohangálnak Jóbarátokos pólóban, aztán fogadjunk a legtöbbjük az sem tudja mi az :D Persze nem tehetnek róla, csak furcsa :)

Amúgy szerintem ez így megy, időről időre mindig előjönnek a régi dolgok, zene, film, ruhák, ilyenek. Menő egy darabig aztán ennyi. Ja meg mostanában elég sok retro disco is van ahogy látom, ott is hallhatják ezeket a zenéket. (Majdnem sírtam, mikor egy ilyen bulin lejátszották a régi Lady Gaga meg Rihanna számokat, mert már az is retró 😱)

Ez a jelenség mindig is fennállt. Van, akire ráragad, amit a szüleitől hallott gyerekkorában; van, akinek nem jön be az, amit elsőre hall a legtöbb kortársától, így a legkézenfekvőbb mainstream pop helyett a második legkézenfekvőbb opciót választja: az egy generációval régebbi mainstream poppot; van, aki szimplán retro poppot IS hallgat mindenféle más zene mellett; egy csomó szórakozóhelyen vannak "retro bulik"; meg még egy rakás hasonlóan magától értetődő eshetőség terelhet valakit abba az irányba. Szerintem nem érdemel a téma annyi szót, mint amennyire ez a kategória rá van fixálódva az ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel, pl "más is hallgat még retro zenét?","gáz, hogy mai zene helyett retro zenét hallgatok", "retro zenére buliznak még a fiatalok?", stb... Nem volt annyira régen, hogy ezek a zenék voltak a leghíresebbek, legagyonreklámozottabbak, legkönnyebben elérhetőek, nyilván könnyen beléjük tud botlani ma is az ember, pláne az internet útján. Épp ezért egy kicsit meg is lep, hogy azt írod, hogy a nagyfiad (aki csak pár évvel fiatalabb nálam) nem nagyon ismert számokat az általad sorolt előadóktól. Az most egy dolog, hogy bár se mai, se régi zenében nem a mainstream vonalon keresgéltem sose, egy Retró Rádió műsortól meg konkrétan bevérzik az agyam pár dal után, de valahogy mindig úgy láttam, hogy az ilyesmi anyag jóformán elkerülhetetlen, és még húgom korosztálya (16 lesz idén) is azért ezt-azt ismer belőle.

Engem inkább az foglalkoztat jobban, hogy miért ennyire bevett hozzáállás még mindig ezen a mai-retro kettős mentén disztingválni, mikor egy csomó műfajt, meg mindenféle mozgalmat felölel az elmúlt pár évtized, és már az olyan besorolások, mint az "elektronikus", meg a "rap" is feltérképezhetetlenül szerteágazóak, meg idősebbek egy csomó magát a retro generációba soroló embernél, plusz egyre több az olyan ember, aki már a kétezres évek eleje-közepi zenéket is réginek tartja. Szóval már totál nem is egységesek ezek a megnevezések, arról nem is beszélve, hogy szerintem mind a mai, mind a régi zenei világ sokkal több mindent tartogat azoknál a neveknél, amik tipikusan előjönnek az ilyen eszmecserék során. Nekem pl. furcsa, mikor valaki azt mondja, hogy szereti a hatvanas, meg a hetvenes évek zenéjét, de szinte egyáltalán nem hallgat jazz-t. Meg ugyanennek az éremnek a másik oldala is fennállhat: valaki simán hallgathat csak az elmúlt tíz évből zenéket, úgy, hogy semmi elektronikusnak, meg hip-hop-szerűnek a közelébe se ér. Én pl. mind a gyerekkorom óta kijött, mind az annál régebbi zenéből sokfélét hallgatok, de valahogy semmit nem nagyon van gyomrom pusztán az évjáratához társítani, mert a legritkább esetben egyezik azzal, amire az emberek általában gondolnak, mikor évtizedre, vagy generációra bontva beszélnek zenéről, meg szerintem nem is jelent az ilyesmi annyit, mint az, hogy valaminek konkrétan milyen a hangzása, mennyire poppos avagy experimentális, stb. - épp ezért nem is nagyon szoktam válaszolni az ilyen kérdésekre. Most megpróbáltam, de így visszaolvasva nem tudom, hogy mennyire tudtam átadni, amit akartam...

Olyan helyen nem is igazán van választásuk. Tapasztalatom szerint a kocsmák zenegépeiben nem frissült a kínálat a 2000-es évek eleje óta. Háttérzenével jobb inni, mint csendben és majdnem mindegy, mi zörög, ha pedig már megitták a magukét, énekelni is fogják.

A nagyobbik fiad valószínűleg nem járt oda/olyan helyekre.