Ti mennyire használtok barrékat?

Nyilván, ha szinte csak kvinteket tologatsz, nem fogsz megtanulni soha rendesen gitározni és bőven nem csak a barré hiánya miatt. De ha olyan zenét akarsz játszani, ahol szinte csak kvinteket kell tologatni, akkor gyakorlati szempontból ez nem számít, amit kell, azt tudod.

A leírásod alapján gondolom még csak pár hete/hónapja játszol. Ne izgulj, idővel kialakul. Biztos lehetsz benne, hogy kezdetben mindenkinek nehéz, mint ahogy abban is hogy John Petrucci nem azt mondja a koncert után, hogy “milyen nehéz volt az az F-dúr”. Kitartás :)

Nézd, ha fejjel jókat minipogózol és a száddal értelmetlen hangzóhalmokat formázol közben időnként, tiéd a világ, főleg ha ütemen vagy és ura vagy a harmonikus-összetételednek. Tudom, viccesen hangzik, de pont igaz is. Ez ilyen fonák Hofi.

Mondanám, hogy semmi szükség rá, de sajnos vannak dalok amik túl jók és úgy írták meg őket, hogy pont nem gondoltak rám. Az F-nél nyilván csalok, inkább lefogom az alsó két húrt egy ujjal és csak a 4 húrt pengetem. Úgy legalább majdnem mindig tisztán szól. Mások is szokták, Cseh Tamás is így fogta, amikor megláttam rögtön sokkal tehetségesebbnek éreztem magam ettől. Már hogy úgy fogja ahogy én szoktam. :D Csakhogy ott az a másik akkord, ami majdnem olyan mint az Em csak egy sorral lejjebb, ehhez viszont fent az első sort végig kellene fogni, amit nem tudok elcsalni sajnos. Az nagyon szokott hiányozni nekem. Gyakorold inkább, mert sok dal van amihez kell, és az emberek 95%-a meg tudja tanulni. Jó, lehet mindenki meg tudja tanulni, csak nem eleget gyakorolták. De jól jön, ja mert a H vagy a Hm is olyan, na azt is úgy fogom mint az F-t, végülis az majdnem ugyan olyan csak kicsit lejjebb. Egyszerűbb néha csak csúszkálni mint ujjakat váltani, és azzal tudsz ilyen spanyolos hangzást is csinálni, na nekem ezek mind nem mennek 70 éve. De ettől még biztos meg lehet lenni nélküle, én is elvagyok, és vannak két hangból álló világslágerek amiből az egyik hangnál le sem kell fogni a húrokat, vagy ott a Nothing Else Matters eleje, már felismeri mindenki anélkül, hogy bármit le kellene fogni. Ezzel szoktam kezdeni a gitárral való ismerkedést, 3 másodperc és mondhatod, hogy tudod egy Metallica szám elejét. Vagy elég végigpengetni üresen a gitárt, és már lehet is énekelni a Hard Days Night-ot, ahogy Hajós András mondta, hogy őt éppen ez a rész fogta meg legjobban a dalban.

Én tudom bizonyítani, hogy genetikailag alkalmatlan rá a mutatóujjam, ugyanis középről hátra hajlik, de tényleg na, és úgy próbálom, hogy kicsit az oldalával szorítom le, hátha... de nem nagyon működik. Had fájjon, az nem baj ha fáj, valaminek mindig fájnia kell közben, máshogy meg sem szólalna rajta semmi.

Az nem lehet! :D