Hogy lépjek túl a nemi hátrányaimon?

Nem igazán tudtam jól megfogalmazni a kérdést, se a kategóriát kiválasztani, ezért előre is bocsánat, ha valaki nem érzi tisztának a szövegem. A lényegre is térek. 16 éves fiú vagyok, fontos kiemelni, hogy hetero. Nincs semmiféle szándékom arra, hogy nemet változtassak, mert tudom hogy lehetetlen. Hátrányban érzem magam fiúként és értéktelennek. Engem nem érdekel a pénz, a hatalom, így nem szeretnék olyan válaszokat kapni, hogy (De hát a férfiak vannak mindenhol vezető pozícióban a legtöbb esetben.). Úgy érzem, hogy fiú létemre nem érek annyit, mint egy lány. Olyan faék egyszerűnek érzem magam hozzájuk képest, tisztelem őket mindenért. Tisztelem, hogy kibírják a menstruációt, tisztelem őket, hogy szülnek, tisztelem őket, hogy anyukák lesznek és vigyáznak a családjukra. És nagyon irigy is vagyok. Irigy vagyok, mert ők szülhetnek, és fáj, hogy ilyen csodára én nem vagyok képes, CSAK egy apuka lehetek majd, így szerintem sosem lehetek olyan fontos majd a gyerekem számára, mint az anyjuk (ideális esetben). Amikor a barátnőm beszél a női dolgairól, egyszerűen egy semminek érzem magam, mintha nekem nem lenne semmi identitásom. Nehéz és furcsa is kimondani, de mintha irigy lennék arra (többek közt), hogy ő menstruál.

Pár napja volt a diákelnök választás az iskolánkba, és a DÖK tagok (én is) kampány beszédet tartottak a többi DÖKös előtt a választáson. Értelmes, őszinte dolgokat mondtam, szépen megfogalmazva, minden okom megvolt rá, hogy sok szavazatot kapjak... Aztán három lány együtt kiállt elmondani az ő tervüket, ebből csak az egyikük beszélt. A másik kettő vééééégig csendben volt, néha nevettek egyet... Mindketten több szavazatot kaptak, és volt aki be is vallotta miért szavazott rájuk: Mert szép lányok. Akkor úgy voltam vele, hogy én sosem lehetek boldog fiúként, pedig nem tehetek róla.

Ha van valaki, aki hasonló cipőben járt mint én... Le lehet ezt küzdeni? Hogyan? Vagy én örökre egy ilyen fura ember maradok? Kérek mindenkit hogy lekezelően senki se írjon, mint például hogy csak hülye vagyok, mert ez nekem már sok éves dilemmám és nagyon gyengén érint. Köszönöm előre is.