Miért van ez a beszélgetések során?

Valahogy amikor beszélgetek fiúkkal, mindig úgy alakul hogy róla és az ő dolgairól beszélgetünk többet, rólam meg nagyon szó se esik. Nem tudom miért.

Régen mikor a legelső fiúval ismerkedtem aki bekerült az életembe, megkaptam tőle hogy alig kérdezek és olyan mintha nem is érdeklődnék iránta. Pedig igenis érdekelt, csak nem vettem észre hogy én tényleg nem nagyon kérdezgetek róla, csak mindig ő. Azóta van ez, hogy figyelek rá, hogy én is kérdezgessek mindig és érdeklődjek a másik felől. Lehet túlzásba estem vagy nem tudom, de ebből nem igazán tapasztaltam jót.

Mikor beszélgetek egy fiúval, mindig azt veszem észre hogy már rendesen ő az egész téma, én meg sehol nem vagyok, és nem is igazán érdeklődik úgy mint ahogy én. De tényleg minden fiúnál ez van mikor beszélgetünk, akkor biztos én csinálom ezt rosszul és visszább kéne vennem ebből. Mindig az van, hogy random mond valamit mit csinál mi dolga van vagy bármi, én folytatom a témáját meg kérdezgetek is, és így ő lesz a téma. Szerintem nekem is fel kéne hoznom random dolgokat magamról és akkor beszélnénk rólam is. De valahogy úgy érzem nem merem az önbizalomhiányom miatt, feleslegesnek érzem hogy az én dolgaimat mondjam csak úgy a semmiből, és ehelyett meg akkor ő a beszélgetési téma, és nekem ez így nyilván nem jó.

Mit tanácsoltok erre?