Borzalmasan viselkedek a pàrommal? Pedig nem akarom. Több lent

A helyzet az lenne, hogy lassan 2éve pàrkapcsolatban élek, és nàlam türelmesebb embert a környezetemben senki nem ismert. Aztàn az elmúlt fél évben olyan kirohanàsaim voltak, hogy magamon is meglepõdtem. Minden pici dolgon felhúzom magam, és nagy ügyet csinàlok belõle. Elmondom a legdurvàbb példàt a pàrommal elmentünk csónakàzni (béreltünk) , és ez volt a legelsõ mikor vizen próbàlkoztunk. Nagyon romantikus volt, de a végén véletlen nekimentünk egy stégnek azt hittem majd baja lesz és ki kell fizetni teljesen beparàztam elkezdtem aggódni kiabàlni vele de mikor ideges vagyok rà sose mondok csúnyàt csak nem a szokvànyos hangszín. Azóta szinte minden este bûntudattal fekszem le én egy szörnyû baràtnõ vagyok. Mindig bocsànatot kérek, de én nem birom nem akarom, hogy ezért menjen tönkre a kapcsolatunk. Nem érdemli, hogy kiabàljak vele. Nem vàltoztam a 2év alatt semmi màsban csak ebben pedig mindig nagyon nagyon Szeretem õt. Ha csípõs a kedvem mindig megölelem utàna. A kérdésem az lenne mit tegyek annak érdekében, hogy ne legyek ennyire türelmetlen? Rossz baràtnõnek érzem magam de mindig a kedvében akarok jàrni, és, hogy jó legyen a kapcsolatunk mindent beleadni.17/l