Szemétség volt tőlem azt hazudni, hogy szerelmes vagyok?

Fél évig jártam együtt egy fiúval, és közben éreztem, hogy szerintem én nem is vagyok szerelmes... De mindannyiszor elhessegettem a gondolatot, és bemeséltem magamnak, hogy normális, ha nem hat rám semmilyen különleges érzéssel, ha becézget, ha kedveseket mond, ha azt mondja, hogy szeret, vagy ha megölel és megcsókol. Sőt ha iskolában voltunk, állandóan azt figyeltem, ki néz minket és nem a jó értelemben, valószínleg szégyellhettem őt. De neki ha szóba került, azt mondtam, hogy igen, szerelmes vagyok, mert nem tudtam eldönteni szerintem én se hogy mi van. Igazából nem is éreztem magamat jól ebben a kapcsolatban, és volt, hogy legszívesebben szakítottam volna csak szánalomból tettem. De ő viszont túl sokat nyújtott ami engem iszonyatosan zavart. De elviseltem, ugyanúgy ahogy a sok veszekedest is ami volt.