Mit tegyek? Nem akarom elveszíteni!

Barátnőmmel több mint másfél éve vagyunk együtt, eddig nagyon jó és szép volt minden, de mostanában sajnos kezd elromlani minden.

Az utóbbi időben nem érzem azt, hogy úgy szeretne, annyira akarna, vonzódna hozzám mint az elmúlt másfél évben. Sajnos sokszor 1 szavas válaszokat ad, a találkozásokra nem vár annyira, nem mutatja ki, hogy szeret. Persze látom rajta, hogy próbálkozik, de bevallotta, hogy nem érzi azt amit régen. Már nincs meg az az érzés benne, bennem viszont ugyanúgy tombol, ugyanúgy akarom őt. Először csak mondta néha, hogy van, amikor nem érzi annyira, na az utóbbi 2-3 hétben sajnos már csak azt tudja mondani, hogy nagyon sajnálja, de nem érzi azt, szeret, de nem olyan mélyen, szerelmes, de nem azt érzi... Ő is rosszul érzi magát emiatt, engem pedig szó szerint szaggat belülről. Egyszerűen egész nap ezen kattogok, a hasam elkezd görcsölni, ideges vagyok, nem tudok koncentrálni, ezt mások is érszreveszik és kimagyarázni is nehéz sokszor magam.

Nagyon szeretem őt, el tudom vele képzelni az életem. Nem vagyok álompasi, semmi extra, viszont szeretném, ha ő mindig a legjobbat kapná, mindent meg teszek ezért, de egyedül nem tudok már mit tenni a kapcsolatért. Az ötleteim már elfogytak, nem tudok újat mutatni... Volt, amikor azt mondta, hogy én már nem is vagyok belé szerelmes mert nem akarok érte küzdeni, hogy nem is szeretem, és ha szakítanánk akkor meg se érezném. Pedig már most fáj, csak a gondolat is. Nagyon jó lányról van szó, nem hiszem, hogy hozzá hasonlót találnék, messze van tőle mindenki sok téren.

18/F 16/L

Igen, fiatalok vagyunk. Ha csak annyit tudtok írni, hogy úgyis vége, nincs semmi esély, akkor nagyon kérlek ne tegyétek. Kevés szeretetet kaptam, de tőle nagyon sokat, és ha elveszíteném, nagyot változna velem a világ. Én nem hiszek az örökké tartó szerelemben, ami mindig ugyanúgy tombol, de hiszek abban, hogy ő az igazi. És vele megtörténhet minden, szeretnék vele lenni egy életen át. :)