Mit tegyek, ha nem láthatom a párom?

Ismeritek azt az érzést, amikor meg van mindenetek még sincs semmitek? Hasonló szituációba kerültem. Egy 17 éves srác vagyok, és beleszerettem egy 15 éves lányba. Több mint 4 hónapja vagyunk együtt, a közös percek csodálatosak... De van egy tényező ami elrontja ezt a boldogságot. Az pedig a párom édesanyja. Ő nagyon szigorúan áll a páromhoz, és 2 testvéréhez. Sokszor volt olyan, hogy azért nem tudtunk napokig találkozni, mert büntetésben volt. Nehogy félreértsetek, ő egy okos, kedves, udvarias, és tisztelettudó lány. Hozzá képest nincs még egy olyan ismerősöm aki ilyen tisztelettel bánik az édesanyjával. Egy szó nélkül megtesz bármit, amire megkéri, folyamatosan stresszes emiatt. Mivel meg akar neki felelni, azt szeretné hogy szeresse. És sajnos ez végett a kapcsolatunk megbonyolódott. Az első hónapban az édesanyja arra biztatta, hogy hozzon engem össze édesapámmal.(Ismeri az édesanyja az édesapám) És édesapám is tett rá egy lapáttal. Folyamatosan rólam kérdezgetett, és erőltette, hogy beszéljen velem a párom. Azt tudni kell, hogy rólam és a testvéremről édesapánk 2 éves koromban lemondott. És a maradék 15 évben egyszer sem beszéltem vele. De a párom kedvéért lementünk, és beszéltem vele. A véleményem továbbra sem változott. Lemondott rólunk, ugyanolyan volt mint ahogy édesanyám mesélte. Ezért a továbbiakban én nem is kívántam vele tartani a kapcsolatot. Nincs szükségem egy olyan emberre, aki csak így eldobott.(Pedig nem kötelezték rá) Pár napja kitalálta párom édesanyja, hogy a páromnak szüksége van egy helybéli "barátra". Azt tudni kell, hogy párom konkrétan 6 háznyira lakik tőlem. És miért is ne egy olyan embert válaszon, aki mást sem keres csak a lányok szoknyáját?(Nem előítélet, ismerem, ellentétben a párom édesanyjával) És tegnap előtt kitalálta a párom édesanyja, hogy menjenek el párom és a srác sétálni. Én féltékeny lettem, mivel csak nem egy megbízható emberrel van, és mert csak a páromról van szó. Aznap este 2 óra idegeskedés után felhívtam, és beszéltünk. Én életemben először felemeltem rá a hangom, mivel ő azt gondolta hogy ez így teljesen rendben volt. Csak az volt a bökkenő, hogy pontosan jól tudja, hogy depressziós pánikzavaros voltam, és hogy mennyire jót tesz nekem a mérgeskedés. Természetesen még akkor, másnap reggel, és ma is bocsánatot kértem tőle. Tegnap este rosszul lettem annyira, hogy nem bírtam felkelni a padlóról. Szörnyű volt. Akkor felhívták nekem, és azt mondta párom, hogy minden rendben lesz. Ma reggel alig, hogy felkeltem látom, hogy párom édesanyja írt Messengeren. Számon kért engem, hogy mi a baj a kapcsolatunkkal, és mikor ezt írtam páromnak ő bíztatott hogy válaszoljak neki.

A beszélgetés így nézett ki:

Hello

Mi a probléma köztetek??

Szia

Nem nagyon tetszik, hogy másokkal eltöltheti az idejét, velem meg csak 1-2 órákat lehet. De nem is tudom, hogy ez a normális-e vagy sem. De az biztos, hogy amikor kiabálni hallottál az jogos volt, mivel nem fogom hagyni hogy 20an éves srácokkal szaladgáljon este Kitti az utcán. 🙂

Nekem valahogy ez nem fekszik. 🙂

Értem csak ebbe az a bibi hogy aki kiabálhat vele az én vagyok egyenlöre senki más

Lehet hogy ez a bibi, de sajnos nem volt valami stabil idegrendszerem. Ez tegnap este ki is jött rajtam 🙂

Másik dolog nem csavarog vele minden este ez egy nap volt és. Nem órákra ment el!azért mert veled jár még lehet barátja.neked sincs megtiltva hogy haverkodj bárkivel is!

Az nem mentség megmondtam még egy ilyen biztos nem fogom hagyni!!!

Már igy is lassan csont sovány és erre nincs szükség még idáig én parancsoltam és ez igy is marad ha így folytatjátok be lesz fejezve a kapcsolatotok.

Most fenyegetsz?

Ez nem fenyegetés csak szoltam peti hogy változtass

Itt a vége a kapcsolatotoknak ezzel hogy rám jöttök mint a cigányok!!

Neharagudj, de én mindig nem veled járok.

A lányal se most már!!

Sya

Majd mi azt megbeszéljük

sya

Nem igen

Itt én parancsolok nem ti

És oda többet nem megy

Én ráérek várni 😉

Ráérsz az biztos kitelik az idötökböl !

Csak felesleges!

Majd kiderül. 🙂

Nehogy megüzsd a bokád peti el felejtheted a lány ettöl a perctöl mert ha a közelébe meg látlak rossz vége lesz itt befejeztem az irást veled

Hála istennek

szia

Nos ez volt a beszélgetésem párom anyósával. Amikor írta, hogy "rám jöttök mint a cigányok" akkor édesanyám, mivel látta hogy megint készülök rosszul lenni átment, és próbált védeni. Én persze rögtön utána mentem. Elsőnek úgy gondoltam, hogy lecsitítom a kedélyeket, de aztán amikor láttam hogy nem ez lenne a helyes én kiálltam a kettőnk kapcsolatáért. Lehet talán ez volt a baj. Ennek az lett a vége, hogy párom édesanyja konkrétan eltiltott páromtól. És hogyha találkozok vele akkor valamilyen oknál fogva "feljelent". És a legfájdítóbb az egészben, hogy a párom nem állt mellém. Eltelt egy pár óra, nagy nehezen tudtam ejteni pár szót a párommal. Amiért állítólagosan nem tud viselkedni, megfenyegette az édesanyja hogyha nem változtat a viselkedésén egy hónapon belül akkor az édesapjához költözik. (Az édesanyjával, meg annak párjával él most).A múltban elkövetett kisebb vitákat nem említve párom édesanyjával, hogy nem engedi sehova. Hozzám 6 házzal odébb is csak 1 maximum 2 órára engedte. És 1 perc késésért is már 1 hét büntetést kapott. Az a bonyodalom van az egésszel, hogy szerelmesek vagyunk egymásba. Én is belé, és ő is elmondta hogy szerelmes belém. És képesek volnánk egymásra 956 napot várni még úgy, hogy nem találkozhatunk. Csak én ebbe beleroppanok. Folyamatosan rá gondolok, és hiányzik.. És néha le is gyengülök, de próbálok erősnek maradni miattunk. Szerintetek mit tegyek? Van rá mód, hogy mégis élhessünk mint hal a vízben együtt azt elkerülve hogy beleroppanjak?