Mi a fene kell még neki, hogy elhiggye, hogy szeretem?

A barátom már egy csomószor a fejemhez vágta, hogy nem szeretem, pedig már elégszer kifejeztem neki, hogy szeretem. Szóban is mondtam már neki, írásban is. Meghallgatom, ha ideges a suli miatt. 4-est, 5-öst akar minden tantárgyból, amiben tudom segítem a tanulásban meg nem zaklatom hétvégén, hogy tanulhasson nyugodtan. Vígasztalom amikor szomorú, gyakran meglepem kisebb csokikkal, ajándékokkal. Volt, hogy mondta egy autómodellre, hogy majd nagyon szeretné, megszereztem neki karácsonyra. Volt egy srác, akinek bejöttem volna, ő közelebb is állt volna külsőre is, de főleg belsőre az ideálomhoz, mint a barátom, de nem hagytam el érte, a tudtára adtam a másik srácnak, hogy nem lehhet semmi, mert barátom van és szeretem. Ezek után is még mindig azt mondja, hogy nem szeretem, csak mert nem mindenben egyezik a véleményem vele. Mit csinálhatnék még? Azt várná, hogy ne legyen önálló véleményem, hanem legyek csak egy bábu, aki ugrál, ahogy fütyül. Volt már, hogy úgy volt, hogy találkozunk és azt lemondta, mert az osztályából a "jócsaj" megkérte, hogy menjen velük valahová bandázni és amikor mondtam neki, hogy azért ezt így nem kellene, mert már megbeszéltük, hogy találkozunk, nem mehetnének esetleg máskor, akkor is azt mondta, hogy én őt nem szeretem, mert ezt nem értem meg. Teljesen összefüggéstelenül volt, hogy egyszerűen minden nélkül csak a fejemhez vágts, hogy én őt nem is szeretem. Kérdeztem miért, azt mondta rá, hogy mert nem szeretem és kész. Ez valami betegség, vagy mi ez? Nem szoktam követelni tőle semmi olyat, hogy vigyen ide, vagy oda, vagy vegyen ezt meg azt, csak annyit várok el nyilván, hogy ha megigér valamit, azt tartsa is be.