Miért lehet az, hogy nem vagyok szerelmes a barátomba?

Kb. 9 hónapja vagyunk együtt. Sajnos távkapcsolatban élünk, ami azt jelenti, hogy havonta általában egyszer-kétszer tudunk találkozni egy-egy hétvégére. Nekem ezzel alapvetően nincs is gondom meg neki sem, de felmerült bennem, hogy esetleg ez is lehet az oka annak, hogy eltávolodtam tőle érzelmileg. Az utóbbi 1-2 hónapban már egyáltalán nem érzek semmiféle vágyat iránta, mintha már csak barátként tekintenék rá. Persze, ölelkezünk meg esténként összebújunk, de például a csókolózástól ódzkodom és próbálom kerülni, amennyire lehet. Meg igazából testi kapcsolat sincs köztünk. Pettingelni próbálkoztunk párszor, de úgy őszintén, csak azt élveztem, amikor ő elégítette ki engem, fordítva engem kissé undorral töltött el a dolog, de az ő kedvéért párszor rávettem magam. Ha a fizikai érintkezést leszámítjuk, akkor jól kijövünk egymással, bár tény, hogy nem mondanám a lelkitársamnak, akivel annyi közös van bennünk és mindent megtudunk beszélni. Sokszor kicsit gyerekesnek érzem és nem kimondottan pozitív példát mutat nekem a lustaságával, a motiválatlanságával. Sajnos én is ilyen vagyok, ezért sem érzem annyira jó döntésnek egy ilyen ember mellett maradni. Viszont mellette szóljon, hogy egy nagyon-nagyon jólelkű srác, türelmes és megértő, az összes hibámmal együtt elfogad, én valamiért mégsem tudom szeretni. Gondoltam már arra is, hogy esetleg maradjunk csak barátok és mindenféle érzelem nélkül találkozzunk, bár szerintem ez nem működne. Úgy érzem nem tudnám végleg elengedni, a családomon kívül csak ő áll mellettem, barátaim nincsenek. Biztosan végtelenül magányosnak érezném magam, ha kilépne az életemből. Ti mit tennétek a helyemben? Úgy érzem szerelmi kapcsolatot már képtelen lennék ápolni vele.