Mit tegyek, ha a kiszemeltemnek barátnője lett?

Nem szeretem szétrombolni a tiniknek az életről kialakított illúzióit, de néha muszáj. Mint pl most is.

A párkapcsolat nem futóverseny, gyerekek. Nem azé a díj, aki a leggyorsabban ér célba. Sokkal inkább profi bokszmeccs, ahol időről időre meg kell mérkőzni a megszerzett öv megtartásáért. Mindig van jelentkező, mindig van kihívó, aki el akarja venni. Nem azért, mert piszok csirkefogó, hanem azért, mert ő is boldog akar lenni. És ez így van rendjén! Ha valakitől el lehet venni a párját, el is kell venni! Egyszerűen azért, mert MINDENI így jár jól.

Te azért, mert lesz pasid.

A pasi azért, mert jobb csaja lesz.

Akitől elvetted, az pedig azért, mert kénytelen lesz tanulni az esetből, és rájönni, hogy megtartani sokkal nehezebb valakit, mint megszerezni, és legközelebb nem követi el ugyanezt a hibát. Ahhoz ugyanis, hogy megtarts valakit, tenni kell. Nem lehet hátra dőlni, mint akinek semmi dolga a világon. A kapcsolatot ápolni, a szerelmet fenntartani kell.

Tehát próbálkozz. Ha jobb csaj vagy (és itt nem a külsődre gondolok), melletted fog lehorgonyozni a fickó. De ne feledd! Kihívó mindig lesz, és ha meg akarod tartani a világbajnoki övet, mindig a topon kell lenned.

Csak csendben súgom meg, hogy még az én 50 fölötti feleségemnél is szinte hetente bepróbálkoznak. Nem bánom, mert tudom, hogy számára én vagyok a legjobb, és teszek róla, hogy ez így is maradjon.

Te Miquel, eddig is sokszor vitatható válaszokat adtál, meg sejtettem hogy valami nálad nincs rendben, de ez a mostani rajtad is túltesz.

Komolyan azt javasolod itt teljesen nyíltan, hogy a kérdező a saját kis vágyai miatt szedje szét más kapcsolatát? Hogy húzza az agyát a fiúnak, miközben kapcsolatban van?

Normális vagy?

Kérdező, én nem tenném. Ha évek óta ismerik egymást, feltehetőleg nem azért jöttek össze, mert milyen jó melle van/mennyire kigyúrt teste van a másiknak.

Javasolnám, hogy maradj ki ebből, örülj a boldogságuknak! Ez a fajta önuralom (is) az, ami elválaszt minket az állatoktól.

Ha meg nem működik a kapcsolatuk, úgyis szétmennek.

Ha működik, akkor meg csak egy örök életre megutál a srác.

Utolsó, látom nőnemű vagy, így érthető, hogy nem erősséged a logikus gondolkodás. Nem rosszból mondom! Ti az érzéseitek mentén éltek és ítéltek (nem is rosszul), míg mi pasik a racionalitás hívei vagyunk.

Tehát megpróbálom még egyszer levezetni, hogy is működik az élet. Az ti. nem holdfényes lányregény, hanem kegyetlen harc. Nézzük a dolgot kérdező oldaláról. Ez az ő élete! Teljesen normális és elfogadott (elvárt) dolog, hogy a legjobbat hozza ki belőle. Most nézzük a másik lány oldaláról; Ez az ő élete! Teljesen normális és elfogadott (elvárt) dolog, hogy a legjobbat hozza ki belőle.

Nézzük a fiú oldaláról; Ez az ő élete! Teljesen normális és elfogadott (elvárt) dolog, hogy a legjobbat hozza ki belőle.

Érted? Az érdekek mindig ütközni fognak, és mindig az győz, aki jobb a másiknál. Én jobb vagyok azoknál, akik a feleségemnél próbálkoznak, tehát nem fog lelépni, nem fog megcsalni, mert a mai napig fenn tudtam tartani a megbecsülését, a szerelmét. Ha erre képtelen (agy lusta) lettem volna, ma alighanem egyedül kanalaznám a kompótot.

Csak a tinik hiszik azt, hogy a hűség egy tulajdonság.

De ezt talán más olvastad egy másik "vitatható" hozzászólásomban.