Szerintetek van olyan, hogy "annyira szeretlek, hogy már fáj"?

Harmadik válaszoló, igen, azt elfelejtettem leírni, hogy úgy is kezdte, hogy "Nem volt merszem hamarabb megtenni eddig." És azt is elmondta későbbi beszélgetésünk alatt, hogy nem tudja jobb lesz-e, vagy megbánja-e, de úgy érzi, hogy meg kell próbálnia.

Első válaszoló, igazából nem így egybe írta le, van amit nem először kaptam tőle meg, én rövidítettem így egybe. Általában sok mindenkivel így fogalmaz, eléggé komoly. :'D

Ötödik válaszoló, igen jól érzed... Azt mondta, hogy ő gyenge. Hogy elvesztette a reményt. Én viszont próbáltam mindig éreztetni vele, hogy számomra ő az az ember, akit mindenkinél erősebbnek látok és boldogabbá akarom tenni, mert a múltja nem ő. Ő egy remek ember, aki megérdemelné, hogy boldog legyen, csak nem hisz magában.

Annyi megesett már, hogyha nagyon akartunk találkozni, akkor adtam neki kölcsön a saját pénzemből (3000 Ft, szerintem nem sok), de ő neki a nyomorára emlékeztette, míg én csak látni akartam a mosolyát, mikor itt van. De el is mondtam neki, hogy annyi ideje lesz még visszafizetni, ha annyira szeretné, de még csak nem is kell, mert ez nem erről szól...

És egyébként köszönöm, hogy értelmesnek gondolsz. Nagyon sokáig most az elején elbizonytalanodtam, de sikerült felülkerekednem magamon és pszichológushoz is elmentem végül az érzéseimmel, és végre sikerült teljesen látnom mindkettőnk oldalát. Szerencsére pont úgy, ahogy egyébként a szakítás utáni első percekben is gondoltam. Hogy szeret... Csak túl sok neki.