Kilátástalannak érzem a helyzetem amiben benne vagyok! Valaki tud megfelelő tanácsot?

Megpróbálom a történetem rövidre fogni és a lényeges dolgokat elmondani, hogy érthető legyen a mondandóm. A legelső barátnőmmel 1 évig voltunk együtt. Akkor voltam 16 éves, a lány pedig 15. Én szakítottam vele ugyanis volt egy olyan kis probléma, hogy őt a szülei tiltották attól, hogy legyen barátja így sajnos amikor együtt voltunk kimaradt 3 hónap mivel nyáron nemtudtunk találkozni. A szüleivel akkoriban próbáltam találkozni hátha megismernek de tényleg nagyon szigorúak voltak. Konkrétan azért szakítottam vele 1 év után mert megint jött a nyári szünet és nem akartam újból átélni ami egyszer volt. Az igazsághoz tartozik, hogy akkoriban már találkoztam az anyukájával de az apukája még mindig szigorú volt. Miután szakítottunk folyamatosan beszéltünk és írkáltunk a közösségi oldalakon. Legbelül mindig is szerettem de valamiért féltem újból összejönni vele az miatt, hogy újból tiltva legyen a fiúktól. Azóta eltelt 2 év. Karácsony tájékán elkezdtem gondolkozni, hogy még mindig szeretem és elmondom neki őszintén, hogyan érzek iránta. Viszont ő elkezdett küldeni egy fiút akivel pont akkor kezdett el beszélgetni mikor én azon voltam, hogy összeszedjem magamat, látszólag jól elvoltak akkor. Igaz én voltam a hibás mert a 2 év alatt kezdeményezhettem volna, de azért nem tettem mert nem akartam vele játszani. Majd jött a szokásos dolog, hogy biztos a féltékenység vezérel engem miközben én nem tudhattam róla, hogy mással írkál. Januárban elmondtam neki, hogy mit érzek és ő is mondta, hogy szeret engem. Kérdeztem tőle azt is, hogy mi kéne ahhoz, hogy újból együtt legyünk. Azt mondta időt kér és majd meglátjuk mit hoz a jövő. Egész nap írkálunk, sűrűn hívásozunk is. Amióta felszínre került mindent eltelt 5 hónap és még mindig nem vagyunk együtt. Eddig csak 4x találkoztunk. Amikor találkozunk konkrétan úgy viselkedünk mintha együtt lennénk. Van szájra puszi is, kézem fogva sétáltunk a városban, vagy éppen a fenekét fogtam ami neki jó érzés volt. A viselkedése érthetetlen hisz azt mondta januárban nem akar kapcsolatot és ezt a mai nap is mondta tehát nem változott semmi. Azt is mondja, hogy senkivel sem akar kapcsolatot. Mindig mondja, hogy szeret meg nem akar elveszíteni, viszont mikor mondom, hogy akkor fejezzük be akkor pánikol és elkezd hívogatni meg írkálni és leírja, hogy szeret és hasonlók. A másik csávóval is elvileg írkálnak a mai napig és ha azt kérem, hogy felejtse el legalább őt azt sem teszi. A napokban viszont felajánlotta, hogy hanyagolni fogja visszaír neki, de nem ír olyasmit neki és nem ír rá magától. A másik gyerekkel még soha nem találkoztak ezt az unokatesójától is tudom, nemhazudna sosem. Volt egy rossz lépésem ugyanis beléptem a Messengerében mert benne maradt a mentett jelszava régebbről és saját magának mentegetett le képeket a másik csávóról volt köztük több boxeres kép is meg szelfi fotók. Megmondom őszintén sakk-matt helyzetben érzem magam hisz ha most megfogadom azt, hogy nem megyek utána nem keresem annyira akkor a másik fiúnak teret adok és majd neki sűrűbben ír vissza és vele fog foglalkozni. A másik csávó egy igazi fuck boy tehát a dugáson kívülre nem kellhet másra neki az exem. Az exem elmondása szerint van, hogy órákat van távol, drogozott is már majd felhívta őt és próbált jó pofizni vele és igaz nem mérvadó de instán is több száz lányt követ a srác. A barátnőmet annak idején úgy kérdeztem arról, hogy lenne-e a barátnőm, hogy rózsával térdeltem le elé. Ezt megakartam ismételni viszont visszautasított. Ebből is érzem azt, hogy kilátástalan a helyzetem. Hisz hanyagolni se akarom de menni se utána. Elég sok kérdés van bennem. Holnap találkozom vele. Talán újból ha letérdelek elé rózsával? Élőben miket mondjak neki? Hogyan tudnám meggyőzni, hogy mégis legyünk együtt? Leginkább az utóbbi lenne a fontos. Esetleg lányok ha itt vagytok hasonló szituban ti hogy mennétek bele a kapcsolatba? Bocsánat ha kicsit hosszúra sikeredett vagy hülyeségeket írtam, de próbáltam elmesélni mindent. Ha valaki tudna jó tanácsot adni megköszönném.