Milyen érzés a viszonzott szerelem?

Én se tudom, kérdező. :(

De ahogy másokon látom, nagyon jó lehet.

Milyen érzés, hogyha van egy párod, akivel sok dologban hasonlítotok, de mégis sok dologban kiegészítitek egymást?

Nagyon jó?! Ezt nem lehet elmagyarázni.

Ezt érezni kell.

Milyen érzés reggel úgy felkelni/este lefeküdni, hogy melletted van az az ember, akinek a boldogságáért mindent megtennél?

Nagyon-nagyon jó. Amikor hozzábújok,megszűnik minden körülöttünk, csak mi ketten vagyunk.

Miket szoktatok csinálni együtt?

Mivel együtt élünk mindent együtt csinálunk. Főzünk, takarítunk, a szokásos hétköznapi dolgok. Hétvégén eljárunk szórakozni, moziba, színházba, szülőlátogatóba, túrázni, vagy termálfürdőzni.

Van belőle konfliktus, hogyha nem szeretitek ugyanazokat a zenéket/filmeket/könyveket?

Ugyanolyan a zenei ízlésünk. Könyvet én ebookon olvasok, nem szól bele, hogy mit, néha megkédezi, hogy milyen, akkor felvázolom neki a sztorit, de ennyi. Ő sima könyvet, vagy pdfet szokott olvasgatni,de ő inkább a rövidebb regényeket szereti.

Filmből pedig egyet megnézünk amit én szeretnék, egyet amit ő. Egyszer én, egyszer ő választ. Bár élvezni szoktuk az összes filmet amit együtt nézünk, csak valószínűleg én magamtól sosem tévednék olyan kategóriába, ahol ő otthonosan mozog. Soha nem volt konfliktusunk egyikből sem.

Milyen lenne az életed nélküle?

Rossz. Ő az egyetlen ember, aki elfogad engem, és szeret olyannak, amilyen vagyok. Ő az, aki segített nekem, mikor mindenki más cserben hagyott. Neki köszönhetem, hogy még élek, és kitartottam.

Nagyszerű érzés. Nem, ez a szó nem fejezi ki. Nincs rá megfelelő szó.

Én 31 évesen találtam meg az igazit, szóval van még időd, gondolom, tizenéves lehetsz.

Tulajdonképpen olyan nincs, elvégre mindig valami újat és újat kell mutatni a másiknak.

Ha ez nincs akkor kapcsolat se a továbbiakban.

(szerintem legalább is!)