Mi a vélenényetek erről a kapcsolatról, szerelemről?

Hol is kezdjem.

Én 19 éves vagyok és volt egy 5 hónapos kapcsolatom egy lánnyal aki 17 éves. Kb 80-90 km re lakunk egymástól. Sajnos úgy alakult hogy szakítottunk több ok miatt is. Internten ismerkedtünk össze sokszor 5-6 órákat is beszélgettünk. Egy hónap után találkoztunk Budapesten.

Minden jól ment egészen addig amíg már szóba nem kerülek a szülők és a bemutatás, ugyanis neki eléggé konvervatív szülei vannak és nem merte elmondani a nekik hogy barátja van mert félt a kövezkezményektől. Nem tartottak jónak,de belementem hogy akkor titokban tartjuk a dolgot. Természetesen ezért titokban is kellett találkoznunk és ezért volt hogy két vagy három hétig sem találkoztunk. Aztán bejött a suli és rengeteg tanulnivalója lett. Semmi ideje nem volt értelemszerűen szinte rám sem. Ezért én azzal kezdtem piszkálni hogy mondja el a szüleinek és akkor hétvégén találkozhatnánk az ő tudtukkal. Továbbra is félt és ennek az lett a vége hogy szakítottunk.

Viszont eltelt azóta három hónap és én nem felejtem el őt úgy érzem még mindig szeretem őt hiába volt utána már egy másik barátnőm csak az űrt próbáltam betölteni vele. Egy hónapja rám írt miújság van velem. (nem tudom hogy miért keresett,valamit akart is vagy tényleg csak érdeklődött) szokta nézegetni a képeimet meg hasonló. (nem tudom mit érezhet)

Én arra gondoltam hogy egyelőre én nem próbálkozok nála újra legalább addig amíg 18 nem lesz és akkor a szülei már nem szólhatnak bele kivel akar lenni. Ráadásul jövőre megyek egyetemre szóval mindketten Budapesten tanulnánk.

Mi a véleményetek van értelme ilyenen gondolkozni?

Előre is köszönöm a válaszokat.