Van egy fiú, aki nagyon tetszik, mégsem tudom elképzelni, hogy egy pár legyünk egyszer (pedig valószínű, hogy én is tetszem neki). Miért van ez?

Ő nagyon kedves, vicces és aranyos srác, imádok vele lenni, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egyszer majd megfogja a kezem, es szerelmemnek hív... Semmi olyasmi nincs, hogy szégyellném őt vagy akármi, de nem bírom elképzelni vele a dolgokat. Gondoltam mar ra, hogy inkább el kene felejtenem, ha úgyse lesz köztünk semmi, de barhogy próbálkozom, nem megy. Egyfolytaban csak az a fiu jár az eszemben, es akaratomon kívül mindig a közelébe akarok férkőzni, mikor találkozunk, konkrétan “a szívem mindig hozza vezet”.

Szerintetek miert van ez az érzés? Mit tudok tenni?

Köszönöm a válaszokat!