Mit tegyek, hogy ne menjünk szét?

Van 1 srác akit pár hónapja (2-3) megismertem neten, azóta randiztunk is egyszer, de túl nagy a távolság közöttünk ezért nem tudunk gyakran találkozni. Viszont randin megcsókolt, és könnyezett, könyörgött hogy soha ne hagyjam el. Irtó aranyos helyes meg minden. SOHA nem hagyom el, és bízom benne hogy ő sem fog.

VISZONT! : Anyám tegnap elkezdte hozzám vágni hogy ő talál magának valakit helybe, ne ámítsam magam, hogy lehetne ezt megoldani stb. Elsírtam magam, mert hozzám vágta hogy úgy se marad velem... rohadt jól esett mondhatom. Aztán ma direkt eljátszottam hogy alszok, de 11 után már azért meguntam ezért felkeltem, és azzal jött hogy nem várhatom el azt hogy mindig ő fog lejönni hozzám (a srác), mert illene nekem is menni de ők kocsival vannak ezáltal a szülei hozzák, én meg mehetnék vonattal, és nem tudok gyakran én se menni. Meg azzal jött hogy azt el is felejthetem hogy odaköltözök.

Megjegyezem erről szó sem volt! Ez az első kapcsolatom amiről anyu is tud, a szülei is bemutatkoztak, a srác is, ajándékot is hoztak, VÉGTELENÜL aranyos az egész család ezt anyám is jól tudja.

(17 éves vagyok, idén leszek 18, a srác pedig 20 éves)

Annyira kíváncsi anyum, mit csináltunk, hol voltunk, MIKET BESZÉLÜNK ... már olyanokat is mondott hogy át akar mindent olvasni. Természetesen ez nem történt meg.

Semmi 18+ dologról nem is beszéltünk. Mindketten mondtuk hogy a szex dolog az vár. Maximum csókolózás összebújás ilyenek, de ez normális egy kapcsolatba. Mondtuk hogy ha még 1-2 napra ha valaki ott aludna a másiknál akkor se lenne SEMMI OLYAN! Egyikünk se akarja azt. Viszont nem értem, annyira fáj a szívem hogy már bele vagyok beszélve abba hogy ebből úgy se lesz hosszú távú kapcsolat.

Pedig a srác is, és én is az a visszahúzódó típusok vagyunk. Tényleg egymást szeressük... volt hogy hajnalba rám írt mielőtt dolgozni ment volna, szinte ez mindig előfordult.

Mit lehetne tenni hogy anyám megnyugodjon velünk kapcsolatban, és nem faggatna és csak hagyna?...