Mit kéne tennem ez ellen az érzés ellen?

Van egy NAGYON helyes fiú ,akit kb 2 éve láttam először egy táborban.Mar ott felkeltette a figyelmem és nagyon megtetszett.Soha nem beszéltem még vele élőben.A táborból visszafelé szemeztunk a buszon egy ideig, imádtam.

Teltek múltak utána a hetek hónapok és csak ő járt a fejemben mindig,azóta láttam őt párszor pár helyen de ő nem látott engem.Hihetetlenul

megtetszett és már már fuggojeve váltam.

Sosem láttam nála helyesebb fiút életemben akármilyen fiatalnak számítok és el sem tudnék nála helyesebb embert képzelni, egyszerűen gyönyörű még mindig...

Volt már hogy elmúlt vele kapcsolatban az érzésem de mindig visszatér és a mai napig

rajongok érte.Egyszer rairtam messengeren a tábor utáni télen de nem ismert...

Egyik nap álmodtam vele és megint visszatért az az átkozott érzés...

Ez a fiú egy évvel idősebb nálam és tudom hova került be gimibe.Van egy évvel idősebb barátnője most...

Egy ilyen lányt mint én sosem venné észre amúgy sem,és nem is tartom magam olyan szépnek...

Visszahúzódó,csendes félénk vagyok idegen társaságban.

Akármilyen helyes meg minden,igazából azt mondják róla hogy bunkó,K*csog stb.

Meg hogy flegma,beképzeltnek,egos,serteget másokat.Nrm tudom hogy ez igaz e mert én nem ismerem őt,soha nem is ismertem.

Szerintetek mennyi esély van rá hogy valaha meg fogom őt ismerni,összehoz majd valahogy vele a sors?

Tuti,hogy nem tudta ki vagyok amikor írtam neki?

Beszélgettem vele egy kicsit de olyan fura volt...

De lehet ezt csak bebeszélem magamnak.

Miért kell hogy ez legyen?Miért kell nekem ennyit gondolnom rá amikor ő azt sem tudja hogy létezem vagy hogy ki vagyok,nekem pedig mindig visszajön az érzés..?

Mit gondoltok erről az egészről?