Az életem szinte egy nagy szrkupac mióta kiköltöztünk külföldre. Miért ilyen nehéz?

Én is

Ha tökéletesen beszélsz, hát szocializálódj.

Mi érdekel?

Könyvek, park, buli, bár, zenekar....

Én pl. Zenekarban ismerkedtem, meg suliban. És megy

Vannak barátaim. Találd fel magad. 18 l

Én is 15 évesen kerültem ki..

És két évig nem volt senki barátom. Ki voltam közösitve.

Állj a sarkadra, állj mi magadért.

Kedves utolsó, te nyilván egy zsákban élsz, de örülök, hogy volt egy jó napod! :D

A Kérdezőnek meg: megértem, abszolút, én 35 vagyok és ugyanúgy érzek... :) Az egész családunk kiköltözött kb 2 éve és az első évben szuperül éreztem magam, mintha nyaralnék, a gyerekeim iskolába járnak és a többi szülővel, munkatársakkal jól kijövök.

Mégis, most a második év végére rájöttem, hogy valójában nagyon mások vagyunk és bár eddig akartam, már egyáltalán nem akarok "beilleszkedni". Kb 2 olyan ember van, aki itteni és tényleg kedvelem és számíthatok rá, nem pedig csak felszínes a barátságunk. De persze lehet, hogy ezek sem komoly barátságok.

Elkezdődött már a suli? Milyenek az osztálytársak? Magasról tojd le azt, aki kinevet vagy piszkál, nézz át rajtuk! Az a legjobb ellenszer és a legdühítőbb a piszkálódók számára.

Kitartás!

Aztán majd írj, hogy hogy megy!