Más is volt/van ilyen helyzetben?

17/F

Nem tudom miért de nem találok senkit se akit meg tudnék szeretni. Pedig nagyon vágyok vkire.

Lehet én vagyok a hülye és rosszul látom, de az itteni lányok 90%-a mind egyforma. (Pécs)

Külsőleg picit változatosabbak és nagyon rendben vannak, de belsőleg egy személytelen 0-ák. (ugyanaz a fontos mindegyiküknek, ugyanaz az értékrend, ugyanazok az elvárások, stb.)

Nagyon sokat csalódtam már bennük (kibeszélések, semmibe vételek, hazugságok, megalázások) és most is eléggé magam alatt vagyok. A legutóbbi randim kb 2 hete volt egy velem egykorú lánnyal akivel nagyon jóba lettünk az utóbbi időben és elhívtam, hogy találkozhatnánk. Találkoztunk is, jól elvoltunk, minden, nem kapkodtam, figyeltem, hogy jól érezze magát, úgy éreztem ebből később még lehet is vmi, és lehet ráépíteni mert a személyisége nyitottabb, beszédesebb, őszintébb mint a többség. Legalábbis korábbról ilyennek ismertem. Vidám volt velem laza, kedves, aranyos és ezáltal én is jól éreztem magam vele.

Aztán beszélgettünk még a napokban, messengeren mert találkozni sajnos nem tudtunk már többet, de aztán egyre kevesebbet, és kevesebbet írt vissza, és egyre ritkábban is. Tudom előfordulhat, hogy ilyenkor sok lány megijedhet és túlparázhatnak dolgokat, vagy idő kell nekik, amit én megértek és békén is hagyom őket ha kell. De erre utaló jel nem volt, messengeren vagy ismerősei elmondásai alapján. Inkább mást sejtek. Ha vmi baj van akkor én azt jobb szeretem ha szemtől-szembe megbeszéljük egymás közt de ha egyikünk se ér rá akkor messengeren. Kérdeztem is tőle hogy minden oké-e és azt mondta igen. (kétlem hogy igaz lenne mert nem ez a megszokott tőle) Közben eljutottunk addig, hogy bulizni volt és nem tudott utána 1,5 napig írni mert olyan fáradt volt. (Rengetegszer fenn volt azóta messengeren abban az elmúlt 1,5 napban)

Úgy érzem már megint az van mint az előző "barátnőimnél" hogy szokás szerint vki mással kezd el kavarni. (gondolom a buliban lehetett) És sajnos ez már velem nem az 1. és nem a 2. és nem is a 3. ilyen eset. És ezt kib$szottul unom már. És azt látom egyre többször hogy semmibe vesznek emberek.

Mit gondoltok miért teszi velem ezt a sors örökké?