Másodrendű nyomatékoknál a tengelyeket hogyan kell értelmezni?

A tengelyek alatt minden esetben a hajlítás tengelyét kell érteni.

"Például téglalap lehajlásánál (hajlításánál) a súlyponton átmenő tengely, az a tengely, amely körül a forgatónyomaték forgat?"

Nem a téglalap hajlik le. A téglalap a gerenda keresztmetszete. A forgatónyomaték valójában egy szabadvektor. A Navier-Bernoulli hipotézis után fogadjuk el, hogy a súlyponton átmenő tengely a hajlítás tengelye.

"Ha egy gerenda két végét alátámasztom, középen ráteszek egy súlyt, akkor az alapon átmenő tengelyű másodrendű nyomaték (bh^3/3) érvényes?"

Nem. A sulyponton átmenő tengellyel kell számolni. A föntebb említett hipotézisből következik ez. Ebből származik az is, hogy a semleges szálhoz képesti alsó szálak húzottak, a fölsőek nyomottak lesznek. Tehát b*h^3/12 amivel kell számolni.

"És ha kifúrom a közepét középmagasságban, akkor a súlyponton átmenőt (bh^3/12) kell használni?"

A furat gyengítést jelent. A másodrendű nyomaték additiv mennyiség. Azaz a számoláshoz kell venni a teljes keresztmetszet másodrendű nyomatékát és abból le kell vonni a furatnak megfelelő téglalap másodrendű nyomatékát. Ha tehát a furat átmérője D, akkor a másodrendű nyomaték

I=b*h^3/12-b*D^2/12.

Ha a furat nem pont középen van, akkor kell még a Steiner-tétel is.

A b*h^3/3 nagyon ritkán használatos.Pl. ha van egy b*h keresztmetszetű téglalapod, és az D átmérőjű furattal úgy van könnyítve hogy a furat a szimmetriatengelyt érinti. Ilyenkor b*D^3/3 másodrendű nyomaték ami gyengít. Tehát a teljes másodrendű nyomaték:

I=b*h^3/12 - b*D^3/3.

Persze ez egy rendkívül ritka eset.