Honnan lett a több méternyi plusz anyag a Földön?

Nem ilyen egyszerű a helyzet.

A Föld minden pontján úgy néz ki, hogy vannak eróziós folyamatok, amelyek elviszik a talajt, és ugye ez a talaj utána kerül valahova, tehát ott építő folyamatok vannak.

Az első esetben ugye az ott lévő maradványok megsemmisülnek, vagy máshova kerülnek.

A második esetben - 𝐡𝐚 még néhány feltétel teljesül - 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 maradhatnak meg a leletek jó állapotban.

De ehhez nem kell meteoriteső: bőven elég valami hatásos lerakódás. Tengerfenéken, vagy mocsárban, stb. stb.

Ja, és ha egyszer elkészült egy ilyen réteg, akkor az elkezdhet vándorolni. Magával viszi egy földtani réteg, aztán lemegy 50 vagy 5000 méter mélyre, és első esetben lelet lesz, a másodikban kőolaj vagy szén.

Persze mi erről akkor tudunk, ha leásunk/lefúrunk oda, vagy pedig valami hasadék mentén pl. kettétörik a hegy, aztán kiemelkedik az egyik fele.

Szóval az, hogy 𝐦𝐨𝐬𝐭 milyen mélyen van a lelet, ne zavarjon.

Az a fontosabb, hogy honnan jött és a többi környékbeli lelethez képest merre van.

Látszik, hogy nem nagyon szoktál kertészkedni. Tudod, ha 50 éve építettél egy 20 centi magas kerítésszegélyt, az ma már nem látszik ki a földből. Szálló por, falevél, falevél, falevél. Földdé rohadt falevél. Ha leraksz egy sor járólapot, benövik a fűcsomók, fűcsomók tövében gyűlik a homok, feltúrnak minden földet a hangyák is. Ha az utat le is takarítod kéthavonata, mellette a föld emelkedik, 20 év múlva már 5 centivel mélyebben lesz az út a térszínhez képest. 50 év múlva meg már egy völgyben. Az embernek úgy kell talicskaszámra hordani ki a földet a kertjéből, ha nem akarja, hogy "emelkedjen a térszín" vagyis süllyedjen az összes építménye. Épületek, utak, ágyásszegélyek. Azokat is meg kellett emelnem 15 év után. Pláne ha közeli fenyvesből minden vihar után befúj a szél 3 mm-nyi tüskeréteget, a homokbányából meg a felszántott földekről meg egy rakat homokot. Aztán ősszel lehullik a rengeteg levél, ha az elrohad, megint 1 mm-rel emelkedünk...

Persze a kiemelkedő hegyek meg inkább lekopni szoktak, lemossa az eső, lefújja a szél a földet a völgybe, medencébe... A kérdés az lenne, hogy a falevél anyaga miből lesz, mikor tavasszal hajt a fa?

Ez a jelenség igaz nem csak az ősember leletekre és a dinoszaurusz leletekre, hanem az összes kor leleteire, nyilván a maguk mértékében. Rómában 10-20 méter mélyen is találnak leleteket építkezésekkor, ilyen a C metró vonaluk építése is, ahol komplett termeket és minden félét találtak. És mivel sokat költenek régészetre, így a lelőhely metró állomásán kialakítottak egy afféle mini római kori múzeumot, és az egészet a metróállomás jellegzetességévé alakították. (linkek lent)

Az esetek egyediek is a hely adottságaitól függően, de összességében amennyi az erózió a Földön, nagyjából ugyanannyi a lerakódás is máshol, nyilván helyenként erősen változó mértékben, de összességében annyi. Kis kivételt képez és alakítja a jelenséget természetesen, a vulkánok kitörései és a világűrből érkező por és kőzet, és hasonló apróságok is, mint erdőtüzek, stb. Nagyjából ezekből tevődik ki a lerakódás bárhol is legyen az, viszont van ahol jobban felgyűlik, mert minden megfogja a port, ilyenek a városok is, ahol az épületek megfogják a port, és először a sarkokban kezd felgyülemleni. Városokban ehhez a természetes lerakódáshoz hozzájárul az emberi tevékenységek lerakódása is, mint építési törmelékek, városi szemét, stb.

Visszatérve a különféle leletek mélységeire, azok nagyon változó mélységekből kerülnek elő, és nem teljesen arányos a mélységük a korukkal, inkább csak körülbelül és többnyire. Az erózió pont van ahol elhord róla mindent, ami régebben lerakódott, és vannak helyek ahol konkrétan a felszínre kerülnek, és még dinó csontok is, nemhogy maibb leletek.

Ez se volt nagy mélységben: dinosaur ridge colorado

[link]

Itt is látható, hogy a dinoszaurusz lábnyomok kis mélységben vannak - a kép távolabbi részén látható a körzet mélysége:

[link]

Vagy itt is már a felszínre kerültek a dino lábnyomok:

[link]

[link]

olasz c metró esete:

egy rövid bemutató az állomásról

https://www.youtube.com/watch?v=w1AGMLMDxvI

Újabb ókori kincsbe botlottak a közműépítők Rómában

[link]

Lenyűgöző föld alatti kiállítás nyílt az új római metróvonal építése során feltárt leletekből

[link]

Szenzációs lelet bukkant elő a római metró építése közben

[link]

Metróépítés közben bukkantak a szenzációs leletre

[link]

[link]

+ rengeteg kép a google találataiban: "italy metro c roma museum"-ra

Ja és kimaradt, hogy a példák is mutatják, hogy van ahol a frissebb leletek vannak mélyebben (római kori leletek a c metró vonalon), és van ahol már a felszínre kerülnek a sokkal régebbi dinoszaurusz leletek.

Talán még annyit, hogy a kérdésből sejthető az a téves, bár érthető feltételezés, hogy a Földön mindenhol és mindig csak növekszik a talajszint. Holott ez nem igaz, mert ez változó a vidékek szerint és a leletek mélységét is befolyásolja.

Amire érdemes rákeresni, az az "üledékképződés". Nem csak a tengeri, tavi, folyómedri aljzat vastagodhat üledékkel, hanem szárazföldi terület is.

A lényeg, hogy egy terület felszíne hosszú távon ritkán marad állandó. Vagy erodál (lepusztul, fogy), vagy épül, például üledékképződéssel. Ahol leleteket ásnak, az valószínűleg üledékgyűjtő terület (bár nem feltétlenül), tehát a terület lassan feltöltődik, akár szél vagy víz hordalékból, elpusztult élőlények anyagából, vagy bármilyen módon.

Az űrből is rakódik le porréteg, de az csak egy része az összes üledéknek.

[link]

[link]

stb..

Végy egy jól lezárt, szépen kitakarított szobát. Ahol nem fúj szél, nincs hordalék, nincs világűr, se semmi más. És mondjuk egy év múlva tekints szét benne. Minden poros. Nem kicsit, nagyon.

A természet rendje, hogy elemek felépülnek, mások porladnak, a létezés a változás maga.

Hozzátehető még egy alapvető nézete a jelenségnek. A kérdés azt feltételezi, hogy a lerakódás mindenhol megtörténik. Na ezt lehet párhuzamba vonni az időjárással, és mint ahogy az eső sem csak esik és esik, és nem lep el mindent a vízszint emelkedés, ez is ilyen. A víz is van ahol párolog és van ahol leesik. Egyik része sem vetíthető ki végletesen az egész földre értelmezve, mert akkor vagy mindenhol csak csökkenne a vízszint a párolgás miatt, vagy mindenhol növekedne az esőzések miatt. Ugyanilyen az erózió és a lerakódás is, van ahol erózió miatt por keletkezik, és van ahol az lerakódik. Tehát a két folyamat gyakorlatilag egy rendszert alkot, mint a víz körforgásánál is, ott sem tételezhető fel csak az egyik folyamat megléte. Itt sem. Változó a lerakódás és erózió helytől és időpontoktól függően is, és még korszakonként is változik és még általánosan és lokálisan is.

Gondolom ez is segít a folyamatot megérteni.