Hogyan tudnám kiszámolni, a ma városellátásra használlt szélturbinák teljesítményét, a szélsebesség fügvényében?

Az atomenergia totál életképtelen és a tetejébe nagyon drága is.

Gondolj bele, mibe fog kerülni PAks I elbontása, dekontaminálása és a kb. 20 ezer tonna kiégett fűtőelem temetése, őrzése évezredekig.

Az első válaszoló abszolút hülyeségeket beszél.

A németeknél nem drága a zöldáram, állami támogatásban pedig nem is részesül. Ami állami támogatásban részesült, az az eddigi erőmű-fajták voltak, a gázos, a szenes és az atommeghajtású is.

A németek energia-termelő rendszere kiöregedett, szanálásra szorult (ezért viszonylag drága a villamosenergia náluk), így az a döntés született, hogy nem vergődnek tovább a drága és veszélyes atommal. Jól is tették.

A szélerőművek teljesítménye a szélsebesség harmadik hatványa, közelítőleg. De szólok, hogy ennyi baromi kevés a rentábilitás számítgatásához.

Annyit mindenesetre zsebre tehetsz, hogy az északi tengeri szélgépek kapacitás faktora 55-65 %.

Ezt olvasd el:

[link]

"A németeknél nem drága a zöldáram, állami támogatásban pedig nem is részesül."

Németországban "megújuló pótdíj" néven a fogyasztókból rugdossák ki a megújulók támogatását, ami a villanyszámla kb. 20%-át teszi ki.

[link]

[link]

De most már tudom, hogy Franciaországban a némethez képest azért majdnem fele az áram ára, mert drága az atom :)

[link]

"Tisztában szeretnék lenni azzal, hogy valóban kifizetőtőbb e az atom, vagy hogy a megújjuló a jobb befektetés e."

Szerintem akkor első körben ne a nyers műszaki adatokból indulj ki és ne is a matekból. A megtérülés/kifizetődés az gazdasági fogalom, érdemes előbb kicsit ezt a hálózati oldalát körbejárni a dolgoknak, utána magadtól is rá fogsz jönni milyen adatokat érdemes keresni és mit érdemes számolni.

A szelet meghagynám a többieknek, a tengerpartokkal ellentétben Magyarországon a szelek szerintem kicsit kiszámíthatatlanok és nem tudják ugyanazt a közel konstans teljesítményt nyújtani, mint a tengerparton fújó szelek..

A fotovoltaikus rendszereknél a megtérülés nagyban függ a földrajzi helytől. Sokszor vna a hírekben, hogy új naperőmű a Mojave-sivatagban, meg Kaliforniában termelésrekord... Azért egy szubtrópusi sivatag és Magyarország szerencsére még nem említhető egy lapon. Kaliforniában az éves napsütéses órák száma közel duplája a magyar átlagnak és az eloszlása is sokkal jobb. Amíg ott versenyképes a fotovoltaikus, addig nálunk nem feltétlen lesz az mert ugyanakkora termelést csak kétszer akkora farmmal tudsz elérni, ami dupla indulóköltség.

Vagyis dupla indulóköltség lenne, ha nem vennénk figyelembe néhány egyéb "apróságot". Végletesen nézzük a megújuló( ez esetben fotovoltaikus) vs atom problémát akkor érdemes beszélni a hálózatról és magáról az energiáról. Az áramnak van egy sajátossága:ekkora mértékben nem tárolható, amit felküldezs a hálózatba azt azonnal el kell fogyasztani, és amire igény van azt azonnal küldeni kell. Ez azért lényeges mert az atom- és fosszilisenergiahordozó alapú erőművekkel ( és a brutálnagy vízerőmávekkel) 24/7/365-ben ki lehet szolgálni a hálózatot és a fogyasztókat. Fotovoltaikussal ez nem lehetséges. Magyarországon évi durván 2000 órát süt a nap ( Közép-Kaliforniában 3300-3900 órát) míg egy év 8760 órából áll. Általában itt szokott bukni a matek. Egy 2000MW-os hagyományos erőmű a 2000MW-ot leadja egész évben. Egy szuper ideális, végletekig kisarkított naperőmű ami 2000MW-ot tud termelni az nálunk valahol 2500MW körüli beépített teljesítményt igényelne ( télen ennél jóval többet ) és ez max 2000 órában tud termelni. Ha ezzel szeretnénk megtermelni mind a 8760 órára elegendő áramot akkor közel 4,5-szer ekkora parkra van szükségünk és akkor ebben még nincsenek benne az átalakítási ás tárolási veszteségek. Ha szeretnénk állandóan legalább 2000MW-nyi hálózati kapacitást napenergiából akkor ahhoz nálunk egy túlméretezett rendszer kell ami kompenzálja a napsütés intenzitását és napközi eloszlási ingadozását ( minimum 2500MW) és ha az évest innen akarjuk kitermelni akkor meg kell ötszörözni a méretét ( 2500MWx4,38-5 ) ami azt jelenti, hogy egy 2000MW-os atomerőmű kiváltásához legalább 11500-12500MW-nyi fotovoltaikus kapacitást kell beépíteni!

Ezzel általában nem nagyon szokott senki számolni, pedig ez az a tényező ami brutálisan megdobja a fotovoltaikus költségét - legalábbis a mi éghajlatunkon.

És akkor még nem esett szó az energia tárolásáról. Vannak egyszerűbb tározós erőművek, és bonyolultabb tározós erőművek. A rekorder amcsi tározós erőmű max teljesítménye majdnem pont fele volt az idei rekord téli éjszakai áramfogyasztásunknak. Itt tudsz szemezgetni a kínálatból:

[link]

És akkor itt még azzal nem számoltunk, hogy télen kevesebb áramot tudunk termelni, mint nyáron, ha ehhez is kellőképp túlméreteznénk.. érdemes megnézni havi bontásban a napsütéses órák számát pl Szegeden:

[link]

Ha a kis rendszerünk nyáron X MW teljesítményű akkor télen az legjobb esetben is csak a negyedét fogja tudni, pedig télen is annyi áram kell.. akkor megint szorozzuk 4-gyel? Egy 2000MW-os báziserőmű kiváltására kell 40 000MWnyi fotovoltaikus kapacitás + tározók...(nyilván ez nyáron azért máshogy fog termelni, az lezs a haszon)

Ismétlen, ez csak elméleti szinten és nálunk! Máshol más a matek.

Első körben a leges legfontosabb hogy tisztázd a lokális természeti adottságokat, utána a hálózati igényt és ezek alapján kiszámítható hogy adott megújulóból mekkora termelőkapacitásra van szükség. Az így kapott korrigált mennyíségekkel már el lehet kezdeni számolgatni, hogy mennyibe is kerülne.

Amivel még szintén érdemes számolni a megtérülés kapcsán az az áramár és az áramtőzsde. A lakossági fogyasztók veszik fel a termelés durván harmadát, a többi megy az iparba. A nagyfogyasztok csomagokban, tőzsdén/piacon veszik az áramot.

A termlés általában báziserőművekből és csúcserőművekből áll össze. Az előbbiek adják a termelés stabil nagyobb részét az utóbbiakkal pedig kisebb-nagyobb mértékben kiegyenlítik az ingadozást. Ez egy viszonylag jól működő stabil rendszer, nagyjából tervezhető a fogyasztás és ennek megfelelően tervezik a termelést.

A fotovoltaikus energiatermelésnél ( nálunk) és a szélenergiánál van egy bizonytalansági faktor. Hol kevesebbet termel, hogy túl sokat, ezért a csúcserőművek teljesítményét fel-le rángatják ezek kompenzálására. És itt jön a következő gond:

az elektromos energia nem tárolható - gazdaságosan. Már most is elófordult, hogy a német fotovoltaikus és szélenergiatermlők durván bele szaladtak a nem termelt pluszba és túlkínálat lett a piacon, ami nem hogy nullába de volt hogy ideiglenesen mínuszba nyomta az áramárat.

Ismerjük a saját fogyasztásunkat. Kiépítjük az ezt ellátni képes tározós erőműveket. Kiépítjük azt a túlméretezett napelemrendszert ami ezt télen is gond nélkül tölti a hálózati termelés mellett és nem lesz energiahiányunk. Viszont ez a hálózat nyáron a télihez képest borzasztóan sokat termel amit nem tudsz hova eltárolni mert ennyi tározó meg nincs. Itt két opció marad:

-lekapcsolod a napelem farm egy részét, azaz nem termelsz

-betolod az egészet az európai hálózatba és ezzel levered az áramárat egész Európában, adott esetben nullára vagy mínuszba viszed (fizetsz hogy a rendszerirányító átvegye és kikompenzálja a csúcserőművek terven felüli leállítását)

Hiába termelsz baromi sok áramot nyáron, hasznod nincs belőle, a kifizetett eszközök meg ott állnak a napon..

Ezekbe a lokális és rendszerszintű problémákba általában az egyszerű emberek nem gondolnak bele. Magasabb szinten meg kerülik azt hogy erről a problémáról és feloldásáról részletesen beszélni kelljen.

Itt nálunk a LOKÁLIS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK miatt tök szívás a fotovoltaikus energiatermelés BÁZISERŐMŰVI MÉRTÉKBEN. Máshol nem az, máshol más a szívás.

Magyarországon az éves mondjuk átlagos besugárzottság az 4400MJ/m^2 ami durván 1200kWh-t jelent. Az éves villamosenergia fogyasztásunk 4,5x10^10kWh. Ezt azt jelenti, hogy ideális esetben 100% hatásfok esetén közel 400 négyzetkilométert kellene napelemekkel borítani. Az árukeresőn az első szembejövő panel az Amerisolar AS-6P30 volt. Egy több, mint másfél négyzetméter felületű és évi 2000 óra esetén ideális esetben 550-550kWh-t ki lehet belőle csalni. Akkor most a fenti terület élből szorozható közel 2,5-lel, és optimális esetben 1000 négyzetkilométeren tudnánk megtermelni a fogyasztásunk ( plusz az egyéb tényezők ). Itt azért a telek költsége sem pite :D

A megtérülési mutatók jobban függenek ezektől a paraméterektől, mint a teljesítményadatoktól. Előbb ezeket vedd át.

"Németországban "megújuló pótdíj" néven a fogyasztókból rugdossák ki a megújulók támogatását, ami a villanyszámla kb. 20%-át teszi ki."

Nagyon uborka vagy te ehhez a témához, sajnos.

A németek ma, ha nem lenne szél- és naperőmű, akkor más erőművekhez fizetnék be a "pótdíjat". Nem lehet olyan hülye ember, aki azt képzeli, hogy bárki úgy finanszíroz meg egy energia termelő üzemet, hogy ne kapna garanciát a megtérülésre.

Egyedül a megújulóra beruházók ilyenek csak, mivel számukra ezt a garanciát a kormány nem biztosítja (az atom és szén/gáz erőművek esetében igen!). Az energia felvásárlás adott ideig tart, ez alatt ha sikerül nyereséget elérni akkor jó, ha nem, úgy is jó.

"De most már tudom, hogy Franciaországban a némethez képest azért majdnem fele az áram ára, mert drága az atom :)"

Nem. Azért olcsóbb, mert a franciák csóró verebek a németekhez képest. Így az atomerőmű költségeit inkább más adókból horgásszák be.