Mennyire valós a koronavírus járvány veszélye, ha azokban az országokban ahol nem vezettek be korlátozásokat nincs magasabb elhalálozás mint ahol azokat bevezették?

#3:

[link]

Nézd meg ezen az oldalon, hogy hogy alakulnak az egymillió főre vetített halálozási adatok. A miniállamokat nem számolva, Svédország a 7. helyen áll világszerte. Ha belegondolsz, Magyarországéval lényegében megegyezik a népessége, a népsűrűsége lényegesen kisebb, mégis nyolcszor annyian haltak már meg.

Egyrészt de, magasabb.

Másrészt jó pár ország próbált eleinte kivárni, és a többiekben mind csúnyán megugrottak a fertőzések és a halálozások. Hogy egy országnak pont kevésbé volt balszerencséje, ettől még tény marad hogy máshol súlyos következményei lettek a nem elég hamar bevezetett korlátozásoknak.

#4

Jó de a svédek valószínűleg nem full kamu számokat közölnek mint a magyarok.

"Jó de a svédek valószínűleg nem full kamu számokat közölnek mint a magyarok"

Mondjuk egy ilyen állítást bizonyítani is kéne.

A svéd stratégia tényleg érdekes…

De az nem teljesen igaz, hogy nem vezettek be korlátozásokat. Pl.:

- Március 17-től ott is beutazási tilalom van a nem EU-s és EGT-s országokra.

- Az általános iskolákat máig sem zárták be, de március 18-tól közép- és felsőoktatási intézményeket igen.

- Március 29-től betiltották az 50 fő feletti rendezvényeket (mozi, színház, mise stb…). A kulturális intézmények zárva vannak vannak.

- Április 1-től teljes látogatási tilalom van az idősotthonokban.

- Április 6-tól bezárták az összes sípályát.

De ők inkább a tájékoztatásra és az emberek saját belátására bíztak dolgokat, mintsem jogszabályokkal tiltani, mert a jogszabály tényleges belátás nélkül nem sokat ér, ha tömegesen megszegik. Pl. a kávézókat, éttermeket nem zárták be, kijárási korlátozás nincs. De ott is hasonlóak az ajánlások: ha lehet dolgozz otthonról, került a tömegközlekedést és a zsúfoltságot, orvosi ellátást csak szükség esetén vegyél igénybe. Illetve ők meglehetősen sokat teszteltek, a járvány terjedését igyekeztek az fertőzöttek időben való megtalálásával lassítani.

Ennek ellenére mégsem alakultak eddig olyan rosszul a számok, mint más országok példája alapján várható lenne. Hogy ennek mi az oka? A fene tudja. Talán az eltérő kulturális szokások? Talán a népesség eloszlása más? Vagy tényleg fegyelmezettebbek és tiltás nélkül is betartanak bizonyos óvintézkedéseket? Vagy szimplán szerencséjük volt, hiszen más országokban, ahol késlekedtek az intézkedésekkel, ott vált a legrosszabbá a helyzet? Valószínű mindegyik szerepet játszik egy kicsit.

Illetve a számok második ránézésre azért érdekesek. A napi fertőzöttek száma ugyan nem exponenciálisan emelkedik, de szépen lassan egy emelkedő trend látszik most is, míg ugye a korlátozásokat bevezető országoknál már inkább csökkenő tendencia rajzolódik ki. A halálozási ráta viszonylag magas. Főleg az érdekes, hogy 2586 halottra 1435 gyógyult jut. Ez a koronavírus esetén azért általában a járvány kitörése után nem sokkal szokott fennállni, utána már jellemzően több a gyógyult, mint a halott. Vagy ott szokott még ilyen lenni, ahol alacsony a felderítettség, kevés a teszt, csak hát éppen Svédországra ez nem igaz a hivatalos adatok alapján.

Szóval kétségtelen, hogy a vártnál jobban működik a stratégiájuk. De én a dolog megítélésével még várnék egy kicsit, mert ők a kivétel, és nem a szabály.

#6: Pontosan ezért írtam halálozási statisztikákat. Abban én is egyetértek, hogy Magyarországon valószínűleg lényegesen több a fertőzött, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel, mert viszonylag keveset tesztelnek, és a tesztek megbízhatósága is kérdéses. Ugyanakkor a halálozási statisztikákat ha akarnák se tudnák elcsalni, mivel a halál okát minden esetben meg kell állapítani, azt pedig még egy, a magyarnál sokkal romlottabb rendszer esetén se tudom elképzelni így 2020-ban, hogy a halálesetek 70-80%-át egész egyszerűen eltitkolnák, és erre az internet világában egyáltalán nem derülne fény.

Ebből kifolyólag én azt gondolom, hogy a halálesetek száma (és az egységnyi lakosságra vetített halálesetek száma) egy olyan mérőszám, amit érdemes lehet összehasonlításra használni.