Az anygok stabil izotópjai erősebbek mint az alap anyagé? pl az ezüst 107-es izotópja?

A tömeg és sűrűség nem jelent erősebb anyagot. Azt az atomok közti kötéserők okozzák.

Én speciel nem nevezném az ólmot erősebb anyagnak a titánnál, ami kb. háromszor kisebb sűrűségű.

És mivel az a több tömeg az atommagban ül, a kémiai-fizikai tulajdonságokba nem igazán van beleszólása.

Csak én nem értem az eredeti kérdést? Mi az, hogy "alap anyag"? Mert például az ezüstnek épp a 107-es izotópja a leggyakoribb, és az stabil (amúgy a 109-es is stabil). Emellett az elemek izotópjai nem szoktak tisztán előfordulni (már ha eleve nem csak egyféle van meg a természetben).

Egyébként egyet értek Wadmalac válaszával.

#4

A 47 az ezüst rendszáma (= protonszám). Az az összes ezüst atomra nézve ugyanannyi. A 107, 109, stb. a tömegszám (= protonok + neutronok száma), amiben az izotópok különböznek. Az ezüstnek két stabil izotópja van, a 107-es és a 109-es tömegszámú. A természetben is ezek fordulnak elő érdemi mennyiségben (épp azért, mert stabilak). A természetes ezüst 51,84%-át adja a 107-es és 48,16%-át a 109-es izotóp. A többi elég instabil nem nagyon fordul elő a természetben.

A 94-es ezüst izotóp roppantul instabil, a felezési ideje néhány ezred másodperc! (Azt nem tudom, miért ez az "alap".)

[link]

"úgy tanítják még érettséginél is hogy a rendszám az ami megadja hogy mennyi proton és neutron van az adott atomban"

Nagyon remélem, hogy nem. A rendszám a protonszámot adja meg, a neutronszám ettől többé-kevésbé független.

A kisebb rendszámú elemeknél igaz (nagyjából a vasig), hogy legstabilabb izotópban/izotópokban a protonok és neutronok száma nagyjából megegyezik, de a nagyobb rendszámú elemekben a stabil(abb) izotópokban már lényegesen több a neutron, mint a proton (lásd az aranyas példát).

"ugye elvileg nem lehet kevesebb neutron szám"

De. Például a hidrogén leggyakoribb izotópjában 1 proton és 0 neutron van.

"(de van 46-os ezüst is meg még egy pár atomnál...)"

Ez alatt nem tudom mit értesz, de ha a rendszámot, akkor 46-os rendszámú ezüst nincs.

Oké, elolvastam.

"a rendszám az ami megadja hogy mennyi proton és neutron van az adott atomban"

Nem, az csak és kizárólag a protonszámot adja meg.

"és ugye elvileg nem lehet kevesebb neutron szám"

De, teljesen nyugodtan lehet (már ha a úgy érted a rendszámnál kevesebb, mert ezt nem sikerült egyértelműen leírni). Például 1-es tömegszámú hidrogén izotóp, 3-as tömegszámú héliumizotóp. Ezek ráadásul stabil (nem radioaktív izotópok)! (A többi elem esetében én sem tudok olyan stabil izotópról, ahol a neutronok száma kisebb lenne a protonokénál).

"(de van 46-os ezüst is meg még egy pár atomnál...)"

Ha 47-et értesz rajta, az valóban a rendszám, cserébe fogalmam sincs, mit akartál ezzel mondani.

"+ a vasnál sem stabil az egyenlő neutronú atom itt is a duplája kb"

A leggyakoribb (és legstabilabbnak mondható) vas izotóp az 56-os tömegszámú. A vas rendszáma 26. Tehát ebben a vas izotópban 26 proton és 30 neutron van. Azaz elég távol van a neutronszám a protonszám duplájától. (Bár ugye ebbe a "mondatba" sem sikerült leírni, hogy minek a duplája lenne szerinted a neutronszám.)

"a vasnál is van kevesebb neutron számú nem is 1"

Kevesebb neutronszámú micsoda??????

"én meg azt írtam hogy a suliban úgy tanítják ezért is zavarodtam most össze"

Én meg azt, hogy nagyon remélem, hogy nem úgy tanítják. Illetve ha igen, az elég szomorú.

Itt egy grafikon, aminek az egyik tengelyén a protonszámot (= rendszámot ), a másik tengelyén a neutronszámot tüntették fel. A grafikon azt mutatja, ezeknek függvényében melyek lesznek a stabil és instabil atommagok. Jól látszik, hogy a kisebb rendszámú atomok esetében azok lesznek a stabilak (feketével jelölve), amelyekben nagyjából megegyezik a protonok és neutronok száma (1:1 neutron to proton ratio), míg a nagyobb rendszámú elemek stabil izotópjainál egyre nő a neutronszám a protonszámhoz képest.

[link]

Forrás:

[link]