Fejszéhez, buzogányhoz, harci kalapácshoz mely fém ötvözetek a legalkalmasabbak?

Nem is a kemenyseg volna a lenyeg, hanem az utomunka. Ha valami bazi kemeny es magas a folyashatara akkor torni fog, mint altalaban az ontvenyek.

Szivosnak kell lennie bazira de tudnia kell deformalodnia. Igy nem az alapanyagon van a hangsuly, hanem a hokezelesen.

Alapanyanak en valami 1060 vagy 1070 es acelt hasznalnek. Alacsony szilicium, magas magnezium tartalom aztan egy jol megtervezett hokezeles.

Ezt ugy irom, hogy sose csinaltam meg fejszet. De ez fejsze, aminek fontos az eltartasa. Egy kalapacs mar mas.

Tehát egy konkrét összetételre lennél kíváncsi?

Mindenképp acél, a szilicium tényleg növeli a keménységet de a törékenységet is nagy mennyiségben max 4%-ban szoktak használni. Jót tesz éles szerszámoknak mivel javítja a kopásállóságot de ami nagyon jó, hogy dezoxidáló hatása van.

A vanadium karbidképző aminek hőkezeléskor van nagy jelentősége, melegszilárdságot javítja de ezeknek a szerszámoknak azaz fegyvereknek nem kell melegben dolgozniuk. Egyébként magas vanadiumtartalma a combosabb gyorsacéloknak van kb 5% de ezek elég ridegek és a folyáshatáruk igen igen nagy. Ez nem biztos, hogy jó egy kalapácsnál.

Minden szerszámacélban van króm is, nem elsősorban a korróziógátló hatása miatt van, azt nagy százalékanban (8-10%) fejti ki, inkább megint az edzésnél jelentős mert növeli az átedzhetőséget.

A mangán többnyire szennyező de javítja a szakítószilárdságot azonban bonyolítja az edzést.

A kén és a foszfor azonban szennyező. Az egy dolog, hogy a mangánnal jol el vannak, de egyébként a szerszmacéloknál igyekeznek csökkenteni a mennyéséget. A kén pl vöröstörést okoz, a foszfor ridegtörést. A kén rontja a szívósságot a foszfortól meg majd jókat szikrázik a fegyver ha másik acéllal találkozik.

Szóval ezt azért írtam le mert az anyagtudomány bonyolult, nehéz és olyan mint a főzés. Szeretem a kaprot de ha fagyival kéne ennem nem lenne olyan fasza.

Én nem is biztos, hogy egy rommáörvözött acélt választanék. A kiinduáli alap mindig az igénybevétel. A szerszámipar ami az anyagtudomány legnagyobb húzóága már csinált borzasztókemény fémeket és azok tartalmaznak ilyen ötvözőket, méghozzá mindet plusz wolfram, magnézium, cobalt. Na de ezekkel más fémeket kell vágni, vagy 1400 fokon kell dolgozniuk.

Egy buzogány, egy fejsze, egy kalapács igénybevétele az a nagy ütés amit alakváltozás, rezonancia és törés nélkül kell kibírnia. Tehát nem kell írdatlan keménynek lennie mert nem akarunk vele egy másik fémet elvágni. Borzasztó szívósnak kell lennie.

Ha én válogatnám össze az ötvözőket akkor vanádium és molibdént tennák bele, esetleg még cobaltot de nem sokat.

Nagyon nehéz lenne pontos mennyiségeket kistalálni de szerencsére nem is kell, mert a lehető legjobb fejsze elkészítéséhez is már kitalálták az acélt. Ezért írtam 1070 es acélt ami mondjuk fejszének jó lenne. Nem annyira basic, edzés után olyan lesz amilyennek egy fejszének lennie kell. Késnek, mint ahogy írtam egy közepesen ötvözött acélt használnék. A buzogány és kalapács talány ugyan az mint a fejsze. Kardnak meg nem tudom mert egyszerre kell kopásállónak lennie de rugalmasnak, hogy tudjon hajlani, keménynek hogy ne menjen ki az éle ha odaversz a másik kardnak. talán hattori hansot kéne megkérdezni ő miből csinálta de talán már valami erősen ötvözött acélt választanék.

Egyébként, hogy konkrét legyen:

Fejsze: 1070 kovácsolva

Kalapács: 51CrMoV4 kovácsolva

Buzogány ugyan az mint a kalapács

kardnak: Böhler vagy méginkább vanax acél.

A legfontosabb, bár ezt nem kérdezted, hogy az alapanyag fontos de még fontosabb a jól megtervezett feldolgozás. Én mindet kovácsolnám és nagyon megtervezném a hőkezelést.

A CrMoV ötvözetek teljesen jók erre, szilárdságra kovácsolva, ahol él kell, az edzve.

Hipertechnikás kell? Éltartáshoz nanogyémánt bevonat részecskegyorsítóval felületbe lőve.

Létező technika, hiperdrága optikai lencsék felület-karcvédelmére.

Egy jó kovácsmester - akinek a youtube-on sorozata is van - 51CrV4 acélból készít baltákat. Ez szerintem is jó anyag választás.

Az ütőszerszámoknál, fegyvereknél nem jó a túl nagy keménység. A szerszámból letörő szilánkok balesetet okozhatnak.

#4 Kérdező. Az ötvözők nem egészen úgy működnek.

#3 crudy. Nem mangánt akartál írni magnézium helyett? Használnak az acélgyártásban magnézium tartalmú komplex dezoxidáló szereket, de a magnézium az ötvözés hőmérsékletén részben azonnal reakcióba lép a FeO-val, részben elpárolog.

Itt egy kép:

[link]

A kép új hőkezelő dolgozók képzésére szolgált, nem tudományos igényű. Az ötvözők hatását mutatja az edzéssel elérhető keménységre. Nem különíti el az ötvözők karbidképző, és kritikus lehűlési-sebesség csökkentő hatását. (+ stb.)

Egykori acélgyártás tanárom fradi-drukker volt, az ő tiszteletére rajzoltam zöld-fehér mezeket.

A csatársor bór, karbon, nitrogén. Karbon a középcsatár, gólkirály. A többi ötvöző nekik passzol, csak ritkán rúg kapura. Van amelyik jobbára hátul őgyeleg, más tulajdonságokért felel.