Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » A manapság használatos időszám...

Gallits Gábor Csaba kérdése:

A manapság használatos időszámításunknak mi a tudományosan is igazolt alapja?

Figyelt kérdés
Ezt is már többször kiakartam írni, mert erre a kérdésemre eddig csak vallásos válaszokat kaptam, ami szerintem nem tartozik a tudományosan bizonyított tények közé.

#Időszámítás tudományosan
aug. 5. 20:51
 1/8 anonim ***** válasza:
96%

Nem teljesen világos mi a kérdés.

Ráböktek egy kezdőpontra anno, ez volt Jézus születésének vélt időpontja, ez lett a kezdő év, időszámításunk szerinti első év. Ennek ennél tudományosabb alapja nincs, bármely évet választhatnánk kezdőévnek.

Az is önkényes, hogy pont december 31. az év vége. Lehetne bármely másik nap.

Hogy hány egységre(hónapra) van felosztva az év, megint önkényes, de a hold ciklusok adták az alapot, milyen hosszúak legyenek. Csak, azok nem adták ki a csillagászati évet pontosan, úgyhogy a hold hónapok és a hónapok szétváltak, ahogyan egyre pontosabb időszámítást vezettünk be.

A jelenlegi időszámítás, a jelenlegi szökőévekkel nem tökéletesen pontos, de emberi időn - pár ezer éven - belül nem okozza észrevehető hibát a valós csillagászati évekhez képest.

aug. 5. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a választ,én is hasonlóra gondoltam és bocsánat ha hibásan tettem fel a kérdésemre.
aug. 5. 21:08
 3/8 anonim ***** válasza:
100%
Amúgy az alapja a Föld mozgása. Más tudományos alapja nincs.
aug. 5. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%
Az alapja nyilvánvalóan vallási eredetű és ezzel nincs is semmi probléma. A további finomítás során már egyre inkább kerültek előtérbe a tudományos megfontolások, először csak kb. alapműveletek szintjén (szökőévek rendszere) később a mai értelemben vett tudományos munka tovább polírozta, a Föld - Hold keringések precíz megállapításával, a nap hosszának pontos mérésével (pl. létezik szökőmásodperc is)
aug. 5. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
50%
Ha úgy vesszük elég tudománytalan, mert például nincs nulladik év sem az időszámításban, úgyhogy elég furcsán hat, amikor fel akarod írni az éveket mondjuk egy számegyenesen.
aug. 5. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

Az időmérés és időszámítás tudománya a kronológia. Az, hogy időt számítunk, azt jelenti, hogy kibökünk egy kezdőpontot önkényesen, majd választunk időintervallumokat szintén önkényesen, amiket aztán mértékegységeknek nevezhetünk. A mi megszokott időszámításunk kezdőpontja nem az egyedül létező.

-Hellás: első jegyzett olimpia, i.e. 776

-Róma: Róma város alapítása, i.e. 753


Vannak, akik a (szerintük létező) teremtéstől számítanak, például a zsidóság szerint ez i.e. 3761-re, a bizánciak szerint i.e.5494-re tehető.


Mi itt, a nyugati keresztény kultúrkörben Krisztus születését tekintjük kezdőpontnak.


A mozlimok Mohamed futásával kezdenek, i.sz. 622-től.


A következőket ateistaként írom, ezt nem hittanórának szánom, hanem kronológiai gondolkodásnak.

Nyilván a mi keresztény időszámításunk sem légbőlkapott, valahogy kihozták, hogy miért pont akkor született Krisztus. Ezt az időpontot természetesen Krisztus életének vélt idejénél jóval később találták meg. A keresztény időszámítás megalapítójának Dionysius Exiguus római apátot lehet és kell tekinteni, aki az addigi időszámítás eszközeivel meghatározta Krisztus születésének idejét a kora középkor elején, a 6. században. Ez az időszámítás Európában a 9. századra terjedt el Nyugat-Európában, és nagyjából az 1000-es évekre egész Európában. Ugye ezek alól azok az államok voltak kivételek, ahol az iszlám vagy a bizánci kereszténység terjedt el. Oroszország tipikus példa erre, Nagy Péter cár a 18. században adta ki a rendeletet, hogy a 7208. december 31. után 1700. január 1. következzen, ugye fent említettem, hogy a bizánciak a teremtéstől számoltak.


Néhány szót a mértékegységekről. Alapvetően csillagászati megfigyelésekhez igazították az emberek ezeket a megfigyeléseket, de ez sem feltétlenül igaz mindig. A legrégebbi római kori naptárak például 10, egyenként 16-36 napos hónappal számoltak, mivel csak azokat az időszakokat osztották fel, melyek mezőgazdaságilag hasznosak voltak. A mai Irán területén élő népek sokáig csak a hűvösebb és a melegebb időszakokra osztották az évet.

Ahogy megyünk előre, a csillagászati megfigyelések egyre pontosabbá váltak, és három jelenség vizsgálata adta a mértékegységek alapját:

- a Föld tengely körüli forgása

- a Hold Föld körüli keringése, amelyre a Hold alakjának változásából lehetett következtetni

- a Föld Nap körüli keringése, amit az évszakok mutattak.


De itt is voltak gondok. Ugyanis a napév és a holdév nem fedte egymást teljesen, a holdév 354 napot tesz ki, a napév meg, mint tudjuk, 365-öt.

Erre aztán két megoldás kínálkozott: a tisztán holdévek bevezetése (lunáris év) vagy a tisztán napév (szoláris év) bevezetése.


A Gergely-naptáros sztorit asszem, mindenki vágja nagyjából, hogy a Julián-naptárat XIII. Gergely pápa 1582-ben tökéletesíttette.


Aztán... Kezdőpont-kérdés merül még fel az évkezdésénél is. Hogy mikor kezdődik az év. A január 1-ei kezdet a pogány eredete miatt elég későn került valóban terítékre, a 14. századtól kezdett csak terjedni. Aztán március 1-jén kezdték az évet a frankok és a velenceiek. Aztán Franciaországban egy ideig a Húsvét szolgáltatta az év kezdetét, de mivel ez nem egy rögzített dátum, ez sok problémát okozott és Franciaországon kívül sehol nem terjedt el. Európában gyakorlatilag a legelterjedtebb évkezdés december 25. volt, Magyarországon is egész a 16. századik december 25. volt az évkezdet.


Lehetne még napestig beszélni ezekről, szerintem érdekes téma is. :) De ha kicsit belebújsz a kronológiába, amúgy is sok érdekes dolgot találhatsz. :)

aug. 5. 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
54%
Köszönöm a lepontozást, de akkor sincs nulladik év az időszámításunkban. Például ezért volt a harmadik évezred kezdete 2001. január 1.
aug. 6. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen az új válaszokat is,ha lesz rá lehetőségem elkezdem tanulmányozni a kronológia témakörét, hogy megpróbálhassam jobban és a tudományos megállapításhoz közelebb álló gondolkodással magamnak megjegyezni.
aug. 6. 00:28

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!