Ha növekedik a nappalok hossza, az miért nem jelenti azt, hogy a hőmérséklet is növekszik ?

Nem, ilyenkor még nem növekszik a hőmérséklet. Mégpedig azért nem, mert hiába hosszabbak valamicskét a nappalok, a sugárzási mérleg továbbra is negatív. Azaz több energiát veszítünk a hősugárzás révén, mint amennyit kapunk a napsugárzás révén. Kicsit hasonlóan ahhoz, hogyha kinyitsz minden ablakot a hidegben (a szoba ugyebár gyors ütemben elkezd hűlni), majd egy perc múlva feltekered a fűtést 0-ról 1-esre, akkor a szoba valamivel gyengébb ütemben, de továbbra is hűlni fog.

Amúgy a napfordulót követő időszakban a nappalok hossza nagyon lassan növekszik (majd csak a napéj-egyenlőséghez közeledve, februárban, márciusban fognak gyors ütemben növekedni). Szóval egy januári napon alig nagyobb a besugárzás, mint decemberben.

Másrészt a víz hőkapacitása nagy, az óceánok sokáig tartják a nyári hőt és lassan hűlnek. Így az óceánhoz közel a viszonylag magas hőmérséklet miatt aránylag intenzív marad a téli hősugárzás, így csak erősebb napsugárzás képes pozitívba billenteni a sugárzási mérleget. Erősen óceáni hatás alatt álló térségekben gyakran a február, néhol a március a leghidegebb hónap. Nálunk nem ennyire hangsúlyos a dolog, de mi sem esünk olyan messze az óceántól.

Hasonlatként azt hoznám fel, hogy általában napfelkelte UTÁN van a leghidegebb, mert egy rövid ideig olyan alacsonyan, kis szögben süt a nap, hogy a beérkező hő kevesebb, mint a távozó, kisugárzódó.

Éves szinten hasonló a helyzet.

És nem csak az óceánok, hanem a talaj is áthűl, és még februárban, márciusban az is hűt, hogy a talajt is fel kell melegíteni.

Remélem, azért a fajhőről és a hőkapacitásról már hallottál.

Meg még télen a Nap is alacsonyabban jár, így kevesebb meleget ad.