Valaki eltudna magyarázni néhány dolgot fizikából?

kerületi sebesség: a test pályamenti sebessége. Körmozgás esetén a pálya speciális alakú, mégpedig köralakú.

A test a kör kerülete mentén mozog, ezért mondjuk, hogy "kerületi" sebesség.

Értelmezése úgy történik, hogy a befutott körivdarab hosszát elosztjuk a közben eltelt idővel:

v,kerületi=delta(ivhossz)/delta(t)

mértékegysége: sebességegység, tehát: m/s.

Előfordulás a mindennapokban:

-ha kanyarodsz kocsival, akkor a kocsi sebessége épp a kanyar sugarához tartozó kerületi sebesség.

Megjegyzés: ez a sebesség nem egyenlő a kerekek kerületi sebességével, hiszen a kanyar felé eső kerekek kerületi sebessége ennél kisebb, a másik nagyobb.

(A kiegyenlítésre a differenciálmű szolgál).

-kazettás rádió magnószalagjának sebessége szintén a kerületi sebesség.

-kerékpározáskor figyeld pl. a szelepet. körpályán mozog, annak is van kerületi sebessége, amely persze nem egyenlő a kerékpár haladási sebességével. (Hogy miért, azt most nem részletezem).

-figyeld most a kerékpár gumiabroncsa és az általa hajtott dinamót. Ez egy dörzshajtás, a dinamókerék kerületi sebessége megegyezik a biciklikerék kerületi sebességével. (a valóságban picit kisebb a csúszás miatt, kb 2-5%-kal, ezt úgy hívják hogy slip)

-gépiparban minden forgó alkatrész jellemezhető a kerületi sebességgel: pl. fogaskerekek, tárcsák, eszterga, köszörü,

szögsebesség: Körmozgásnál (és általában a görbevonalú mozgásoknál) nemcsak a befutott pályaivek hosszáról beszélhetünk, hanem szögelfordulásról is.

Például kerékpározáskor megszámolhatod, hogy pl. 30 méter út megtétele során hány kört tesz meg a szelep.

ahány kört, annyiszor 360° a szögelfordulás. ezt átszámítod radiánba, úgy hogy elosztod 180/pi-vel.

A szögsebességet - értelmezés szerint - úgy kapjuk, ha a radiánban mért szöget elosztod a pl. stopperral mért idővel

jele: omega=delta(alfa)/delta(t)

mértékegysége: radián/secundum

centripetális gyorsulás:

Kocsival kanyarodva sugárirányú tehetetlenségi erőt tapasztalsz. Ez azt mutatja, hogy sugárirányú, normálgyorsulás működik, amit úgy hívunk hogy centripetális gyorsulás.

Értelmezés sebességváltozásból: A kerületi sebesség iránya pillanatról pillanatra változik, habár nagysága állandó.

Mivel a kerületi sebesség vektor, ezért annak irányváltozása is elegendő, hogy gyorsulás adódjék.

jele: acp=v^2/R egysége: m/s^2

Periódus idő: A test (pl. a figyelt kerékpárszelep) 360° szögelfordulásához tartozó idő.

jele: T egysége: secundum.

megjegyzés: a fordulatszám reciproka: T=1/n.

centripetális gyorsulás:

v=60-al mész R=200m sugarú kanyarba:

acp=v^2/R=3600/(3,6*200)=5 m/s^2

ez tehát kb. 0,5 g. ezt érzed, oldalirányban.