Ha a periódusos rendszerben az ólomnak nagyobb a rendszáma mint a higanynak vagy az aranynak, akkor a sűrűsége hogyhogy kisebb az övéknél?

Ez csupán gázfázisban igaz. Ott ha valamely részecskének nagyobb a moláris tömege, akkor nagyobb a sűrűsége is.

Folyadék/szilárd halmazállapotban azonban ez már egyáltalán nem igaz. Vegyük a szilárd fázist:

szilárd fázisban az anyagok (legtöbbje) ún. kristályrácsban kristályosodik ki, amely egy jól meghatározott geometria alapján épül fel. Egyes kristályrácstípusokban a részecskék közelebb férkőznek egymáshoz, más esetben távolabb esnek. Értelemszerűen minél kisebb az atomok közti távolság, annál több részecske (tömeg) képes adott térfogatban jelen lenni, amely magával hozza a halmazsűrűség növekedését (mivel Rho=m/V). Egyes anyagoknak, mint pl. a plutóniumban akár 6-8 kristályrácstípusa is lehet a különböző allotróp módosulatoknak megfelelően, amelyeknek fizikai tulajdonságai ebből következően eltérnek, köztük a sűrűségük is.

Tehát hiába nagyobb az ólom moláris tömege mint aranyénak, a kristályszerkezetük miatt az aranyrészecskék közelebb képesek férkőzni egymáshoz.

Az egy más tudományág, hogy mi befolyásolja, milyen kristályrácsban kristályosodik ki egy adott anyag. Ezt esetleg egy okos ember kifejti bővebben egy későbbi postban.

Általában igaz a fémeknél, hogy minél nagyobb rendszámú az elem, annál nagyobb a sűrűsége.

De megfigyelhető, hogy a periódusos rendszerben a középső oszlop(ok)ban a legnagyobb(Co-Ni,Ru-Rh,Os-Ir),

balra és jobbra is csökken, a 4., 5., 6. sorban egyre nagyobb.

[link]