Ha az oroszlán és a tigris nem egy fajba tartoznak, akkor hogyhogy képesek egymással szaporodni, kereszteződni?

" megnézik, hogy tudnak-e egymással szaporodni"

Ez csak az egyik megközelítés, de nem egy konkrét definíciója a fajnak. A közös csalásba tartozó fajok gyakran képesek szaporodni egymással.

[link]

[link]

[link]

stb.

* közös családba

+

[link]

Te az ún. biológiai fajkoncepcióra gondolsz, de egy kicsit pontatlanul értelmezed. E szerint a fogalom szerint egy fajba tartoznak azok a populációk, amik között érdemi génáramlás (géncsere) lehetséges.

Épp ezért az egyedekre úgy szokták a definíciót megfogalmazni, hogy egy fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek szaporodóképes utódokat képesek létrehozni.

Az általad idézett példák esetében a hibridizáció során általában terméktelen utódok keletkeznek (igaz, ritkán születhetnek termékeny hibridek is). Mivel ezek nem tudják a génjeiket tovább örökíteni, ilyen módon gének nem juthatnak át egyik fajból a másikba.

(Mellesleg megjegyzem, tudtommal párduc-gepárd hibrid nem létezik, mivel ezek a fajok elég távoli rokonok. Tudtommal a gepárd egyik változatára, a királygepárdra hitték az egy időben, hogy párduc-gepárd hibrid.)

"azaz hogy az egyik hímivarsejtje megtermékenyíti-e a másikat"

Egyrészt itt gondolom, a "másik" petesejt akart lenni. :)

Másrészt az, hogy a megtermékenyítés végbe tud menni, önmagában nem elég, előfordulhat, hogy a hibrid zigótából (megtermékenyített petesejtből) életképtelen embrió fejlődik.

Sőt, a biológiai fajkoncepció szerint önmagában még az sem bizonyítja egyértelműen, hogy két egyed egy fajba tartozik, ha mesterséges körülmények között tudjuk őket egymással szaporítani, és termékeny utódokat is hoznak létre. Ugyanis a definíció természetes populációkra vonatkozik. Így ha elérjük, hogy megfelelő körülmények között szaporodjanak egymással, az még nem jelenti azt, hogy ezt teszik a természetben is.

Az is igaz, hogy a határ két (közeli rokon) faj között sokszor nem egyértelmű. Ennek az az oka, hogy egy új faj kialakulása hosszú folyamat (általában). Egyértelműen ki tudunk jelölni olyan pontokat az evolúció során, amikor még csak egy fajról volt szó, és egyértelmű lesz egy idő után, hogy a két faj elvált egymástól, de a kettő között az átmenet folyamatos. Ha két populáció az elválás ilyen fokán van, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy vagy két fajról van szó. Ezt mutatják az időnként felbukkanó termékeny hibridek is, amiket fentebb említettem, de vannak érdekesebb példák is. Ilyen például a kecskebéka, ami valójában két rokonfaj, a kis és nagy tavibéka hibridje.

#2

"A közös családba tartozó fajok gyakran képesek szaporodni egymással. "

Általában közös nemzetségbe is tartoznak.

#6

Nem rossz gondolat, Darwin is leírt hasonlókat. :)

Azért azt megfigyelhető, hogy a távoli rokon fajok között sokszor megjelenik egy reproduktív izoláció, azaz egy idő után nem tudnak egymással a populáció egyedei szaporodni. Mindenesetre ez sokszor nem egyértelmű, időnként a folyamat vissza is fordulhat.

"Tudnak egymással szaporodni"

Ezt csak akkor mondjuk, ha TERMÉKENY utódot hoznak létre!

Pl. a ló és a szamár is tudnak utódot létrehozni, de az (legtöbbször) nem termékeny!

Ha mégis, ott mutáció is volt közben!