Egy búvárnak meghatározott idő alatt kell a felszínre emelkednie. Ez teknősnél vagy bálnánál is ez a helyzet?

Valami hasonló

[link]

Még van egy dolog, ami miatt a cetfélék kevésbé vannak kitéve a veszélynek, mint egy palackos búvár.

A búvár a merülési ideje alatt végig szuszog, nagy mennyiségű gázt áramoltat át a tüdején.

A bálnák, delfinek egy szusszal merülnek. Vagyis egyetlen tüdőtérfogatnyi gáz az úticsomagjuk. Így sokkal kevesebb gáz van nekik "kéznél" ami a nagyobb nyomás alatt beoldódik.

A merüléshez szükséges oxigénmennyiség nagy része a merüléskor már az izmaikban van tárolva, a merülés közben a gázforgalom a vérük és tüdejük közt az emberhez képes minimális.

Meg hát azért a szabadtüdős búvárokra nem jellemző a túl hosszú merülési idő sem.

A világrekord most majdnem 250 m, de időben "csak" 9 perc.

És éppen a csúcstartó majdnem belehalt, először beájult a vérébe kerülő oldott nitrogéntől, majd amikor felszínre került, a dekompressziós sokk majdnem megölte.

Szóval, azért a bálnák még mindig keményebb gyerekek.

Érdekesség: a mindenki által ismert és kedvelt palackorrú meg pl. a játékos delfin nem éppen merülési profik.

Párszor 10 m alá nem mennek és a maximális egy lélegzetes merülési idejük is valahol az emberi világcsúcs körül van.

"A bálna nem keményebb hanem nagyobb gyerek."

:D

Tény, hogy a méret is belejátszik, az biztos, hogy egy réti pele testméret-arányosan nem tud akkora oxigénmennyiséget tárolni, mint egy kékbálna.

De a delfinek és a bálnák lélegzet-visszatartási idejében lévő különbségek tényleg nem csak a méretből erednek.

különbségek tényleg nem csak a méretből erednek.

én is ezt magyarázom otthon folyton