Valaki meg tudná magyarázni a következő jelenséget?

Tehetetlenség és lendületmegmaradás törvénye a kulcs.

A vonat (busz...stb) nem stabilan megy változik a sebessége, fékez és gyorsít. A tehetetlenséged miatt ilyenkor a tested nem tudja "lekövetni" a gyorsulását és lassulását.

A terpeszbe tett lábakkal egyszerűen kitámasztod magad, és meggátolod hogy a lendületed téged továbbvigyen mint az alattad mondjuk fékező vonat.

A föld is forog alattunk, nem is kis sebességgel! De teljesen egyenletesen ezért nem is érezzük és így nyugodtan állhatsz rajta összezárt lábakkal is!

Ja a terpesz iránya nem mindegy mert ha nem a gyorsulás vagy lassulás irányára hanem arra merőlegesen állsz terpeszbe attól még ugyanúgy továbbvisz a tehetetlenség és elesel.

Nem vagyok szaki, úgyhogy lehet, hogy nem a szakszerű szavakat fogom használni, de megpróbálom leírni:

Szóval tételezzük fel, hogy a busz 30 km/h-val megy, így te is mész vele ugyanilyen sebességgel. Ha lefékez mondjuk 15 km/h-ra, attól a tehetetlenség miatt Te még vígan mész (mennél) tovább 30 km/h-val, vagyis előre lendülsz a buszhoz képest a tömegközéppontodnál fogva. A tömegközéppontod nyilván nem a lábadban van, ez gondolom érhető, hanem feljebb. Ezt a tömegkközéppontod egyensúlyozod ki tulajdonképpen azzal, ha a lábad kintebb teszed, mint ahol a tömegközéppontod van.

Egyes nem mindegy hogy lassítás vagy gyorsítás közben menetirányba vagy azzal ellentétesen mész.

Viszont minden járművön pont ugyanúgy működik.

Ha mást érezékeltél a szituáció is más volt!

(Nem összehasonlítható szituációban tesztelted!)

A testükre ható gravitációs erő iránya függőlegesen lefelé hat, ehhez hozzájön a busz mozgása miatt ránk ható előre vagy hátra vagy oldalra ható erőhatás .

ezen erők eredő iránya ha a terpeszben támaszkodó két talpunknál beljebb mutat akkor sikerülhet stabilan megállnunk kapaszkodás nélkül.

Ha a támaszkodási pontoknál kijjebb mutat az erő iránya akkor eldőlnénk. Minél szélesebb a terpesz , annál nagyobb oldalirányú erőt tudunk kompenzálni vele.

Pl.:pisai ferde torony. a tömegközéppontjából mutató erő iránya a torony "talpán " belülre mutat

Csak geometriailag visszatérve az alap témára.

Gondold el, mi áll stabilabban, egy ketteslétra, vagy egy szimpla létra semminek sem nekitámasztva.

Egy test addig nem dől fel, amíg a súlypontja belül van az alátámasztások által kijelölt függőleges hasábon.

[link]

Egy jármű gyorsuláskor-lassuláskor produkál egy vízszintes gyorsítóerőt, a súlyerőd és a gyorsítóerő eredője nem függőleges többé. Ha ennek az eredőnek a hatásvonala a súlyponból indítva kimutat az alátámasztásod területéből, az a bizonyos dolog feldől.

Természetszerűleg állandó súlyerő és oldalirányú gyorsítóerő esetén az eredő erő hatásvonala annál inkább belül marad az alátámasztáson, minél alacsonyabban van a súlypont és minél szélesebb az alátámasztás.

Ugyanolyan jellegű a dolog, mintha ferde talajra állítanál valamit, vagy egy járműre kanyarban oldalirányú erő hatása.

Akkor nem borul, ha az alátámasztás és súlypont összekötő vonala párhuzamos (sőt egybe esik) az eredő erővel.

[link]

A motoros példa azt mutatja széles gumival ellátott motorkerékpárok nagyobb bedöntéssel kanyarodnak mint a keskeny gumisok.

A szélesebb gumi miatt a tapadási pont a kanyarban befelé eltolódik ezért a motoros+motor tömeg középpontja is beljebb kell hogy kerüljön az egyensúly miatt.