A hegesztés, az gépészetnek számít?

Gondolj bele hogy két nagyon vastag fémtömböt hogy lehet jól összeheggeszteni.

Nem feküdhetnek egymáson merőlegesen, mert akkor csak kívül heggesztenéd össze a szélét.

Így bizonyos szögben meg kell törni (megmunkálni) legalább az egyik felületét a másikhoz képest, tehát az illesztett felületek nem lesznek merőlegesek egymásra.

Ehhez meg nyílván van valami képlet is hogy kell számolni, mekkora szögben kell megmunkálni, hogy beférjen a heggesztő, és több varratot tegyen egymásra, kitöltve a rés a 2 vastag fémtömb között.

Ezen felül a teherbírással is számolni kell, mennyire lesz ez terhelhető.

Illetve a mélységi varratok minőségét is ellenőrízni kell pl ultrahangos készülékkel.

Ezeket ki fogja kiszámolni? Mérni? Csak nem a gépész?

Továbbá ez egy illesztési mód.

A csavarozás is illesztési mód.

Ott is a gépész számol teherbírást, menetemelkedést, menetsűrűséget, mennyire gyengítik a fúratok az anyagot, mennyire lehetnek egymástól a csavarfúratok, milyen kemény anayaghoz milyen menetvágó kell hány lépésben kell azt a menetet vágni (menetmélység)... végülis vehetjük a csavart menetes fogaskeréknek vagy fogaslécnek is nem?

Ki számol ezekkel ha nem a gépész?

(Az építészmérnök vagy az informatikus, esetleg matematikus? Hát nem! :-) )

"gépészmérnök vagyok"

Nem akarom elhinni!

"Egyszerűen nem tudom hová tenni, mikor ott van egy rajz, és azon nem látok se egy alak vagy helyzettűrést vagy érdességi előírásokat."

MSZ EN ISO 13920:2000

Természetesen felületminőség nincs, hiszen nem forgácsolás, de hossz- merőlegesség, egyenesség- és szögtűrések vannak. Ja meg persze varratméret-tűrések. Méghozzá több pontossági kategóriában.

"Számomra ez jelenti azt, hogy valami másik területre tévedtem"

Hát bizony, a hegesztés nagyon más világ, mint a forgácsolás. Nem véletlen, hogy a hegesztőmérnök egy külön végzettség.

"tele van mindeféle varatjelölésekkel, amikkel én se géprajzból, se gépelemekből, se gyártástechnológiából nem találkoztam az egyetemi keretek között"

Igen, ez sajnos nagy hibája a mai felsőfokú műszaki oktatásnak. De még amikor én voltam BME-n, akkor sem vitték túlzásba a hegesztéstechnikát.

A többségét még középsuli technikusi tananyagból hoztam.

"Jogosan érzem azt, hogy egy gépésznek nem ez a feladata, tényleg másik terület ez vagy tévedek?"

Bizony más terület, de az alapokkal tisztában kéne lenni, mert egy forgácsolási tervezést NAGYON erősen befolyásolhat, ha hegesztett szerkezetre kerül. Biztos, hogy többségében nem tanítják, mert rengeteg, hegesztés miatt rossz forgácsolási rajz köt ki nálunk. Az a legkevesebb, hogy olyan tűréseket tesznek rá a forgácsolásra, ami heg. utáni feszültségmentesítés nélkül lehetetlen, varratba futó furatok, a forgácsolásinál nagyságrenddel lazább hegesztési tűrések nincsenek figyelembe véve stb. Pedig ez éles gyártás.

Szóval nem a te hibád.

Sajnos ezt tényleg csak sok éves rutinból tudják a gépészek. Vagy nem tudják.

"Valami szűk határterület a gépészet és az anyagtudomány között?"

Nem. Ez egy teljesen külön, igencsak nagy szakmai terület.

Rengeteg anyagtudományi tartalma van, de az csupán az alapjait adja.

És bizony tény, hogy csak elméleti tudással nem sokat ér, csak aki tényleg rengeteget hegesztett, állja meg igazán a helyét heegsztőmérnökként.

Én is csak finommech. technikusi utáni gépész vagyok, én sem tanultam eleget hegesztésről, de két éven át, hegesztőgép forgalmazóként kénytelen voltam elmerülni a hegesztéstechnikában.

Nem egy egyszerű terület ez. Már a jó hegesztő szakmunkás is félig művész.

Az előttem szólók jókat írtak: A hegesztés tényleg a gépészethez tartozik, hiszen ez is a gépgyártás technológiához tartozik. A hegesztés, a forgácsolás, a darabolás, a tervezés, a rajzolás és még rengeteg dolog. Egy gépésznek nem árt tudni, hogy milyen hegesztőberendezések vannak a munkahelyén és milyen anyagnál, milyen használatnál, milyen hegesztés a legoptimálisabb. Mivel a hegesztés tényleg elég összetett, a hegesztőmérnök külön szakirány.

A problémád amúgy teljesen megértem. Pécsre járok, gépészmérnöki képzésre és egyszerűen borzalmas, amit tanulunk. Mindenből tanulunk egy kicsit, de semmiből sem kapunk egy tényleges és használható tudást. Az egyik tárgyból felesleges, katalógusból kinézhető képleteket tanulunk, a másiknál felesleges rajzokat. Gyártástervezésből pl. rengeteg elméletet tanultunk és egyetlen egy példát néztünk csak meg, egy egyszerű, hengeres munkadarabot. Pedig engem pl. ez érdekelne és gépészként, ha a gyártással foglalkozom, elég fontos dolog. Van külön hegesztési tárgyunk, ami elég használhatatlan. Rendben van, hogy többféle hegesztési eljárásról tanulunk, de ezzel kapcsolatban sem kapunk különösebben gyakorlati tudást. Pl. jelleggörbéket, gázok hőmérsékleteit, elektróda méreteket (!) kell bemagolnunk. Ha ott leszek munkában és elém raknak munkadarabokat, fogalmam sem lesz, hogy melyik hegesztési eljárást javasoljam, de tudni fogom, hogy AVI-ból mekkorák a szabványos huzalátmérők.

A gépészmérnök oktatás a legtöbb helyen jelenleg egyszerűen színvonaltalan. Sok egyetemen elavult tananyagot magoltatnak a diákok torkán és nem tervezni, gondolkodni tanítanak meg. Ráadásul rengeteg műszakis egyetemi tanár egyszerűen belekényelmesedett a helyzetébe és nem próbál modern eljárásokat tanítani vagy átgondolni a tanmenetét.