Hogy tudják megszámolni egy adott atom alkotó elemeit?

1) DEFINIÁLD hogy mit akarsz megtudni.

Milyen alkotó elemekről beszélünk? Pl. egy He-t egy alfa részecske és 2 elektron alkot, az 3 db alkotó elem. Vagy 2 e, 2 p és 2 n, az 6 db. Vagy nem tudom én hány kvark, az meg egy másik darabszám. Az, hogy "alkotó elemei" nem egy egzakt meghatározás, ezért a kérdést lehetetlen megválaszolni még az atom tökéletes ismeretével is.

Sehogy.

A tudomány által ma oszthatatlan, ám a valóságban osztható, de nem ismert részecskékek hogyan akarhatják megyszámolni?

Ez csak egyféle képpen lehetséges: 'hasraütéssel'.

Gyorsítókban "szétbombázzák" az adott atomot.

A szétrepülő részecsketöredékek haladási útvonalát képesek láthatóvá tenni.

Mivel ez erős mágneses térben történik az útvonalból lehet következtetni arra mi repült el ott.

Ugyanannak az elemnek az atomjait rengetegszer kiteszik ennek. Mindig más töredékek jönnek létre. De rengetegszer elvégzett kísérletből ki lehet következtetni az összes alkotóelemet.

Na innen tudják hogy a protonok és neutronok is 3-3 kvarkból állnak. Mert pl a hélium atommag 12 kvark mindenféle kombinációjára szakadhat csak szét. (Na meg a 2 elektron azaz 2 lepton.)

Az első kezdetleges ilyen megfigyeléseket ködkamrákkal végezték el:

[link]

Ma már modernebb berendezések dolgoznak, pl a nagy hadron ütköztetőben.

Kedves előzőek!

Ennél azért lényegesen egyszerűbb a helyzet.

Először is felteszem hogy a "konvencionális" alkotók szerint gondolkodunk, proton, neutron, elektron. ezeket nevezem alkotóknak ebben az írásban, és mutatom meg hogy miként is van/volt ez.

Atomtömeget mérni nem különösebb gond pl Beckmann féle krioszkóppal. (amikor megláttam ennek a megtestesülését a laborban fogtam a hasam a röhögéstől : ez egy rozsdás kis bonyhádi lábos volt a műegyetemen. A mérés alapja egy kolligatív sajátosság, a fagyáspont csökkenés mértéke, és ha ismert koncentrációjú mintákkal mérjük, akkor atomtömeget ki lehet számolni a mérésből. Az előadó szerint pl még a 60as években is így mérték az anyagok mólsúlyát, ez volt az elfogadott eljárás.

Az elektron tömegét azt hiszem a Millikan bácsi mérte ki , egy kondenzátor lemezei közé porlasztott olajcseppek segítségével, amikor lebegteté

Először abba a bizonyos ködkamrában az alfa részecskéket vizssig változtatta a kondenzátor feszültségét majd statisztikát csinált és észrevette a kvantált jelleget, kiszámolta, kiátlagolta az elektron töltését és kiszámolta az elektron tömegét.

Semmi más nem kellett hozzá csak mikroszkóp, kondenzátor lemezes mintakamra, feszültségosztó és ész (1910 ben.)

A ködkamrát Wilson 1912 ben találta ki, és onnantól a neutront is ki tudták mérni: rádium/berillium neutronforrás által kibocsátott neutronok ütközéséből, szóródásából kimérték a neutronok tömegét. részletek:

[link]

Aztán jött a hidrogén (és így a proton tömegének meghatározása) és a többi gáz, meg az alfa részecske.

majd az atommodellek szerint az izotópok "feltalálása". és szépen mindenről kiderült, hogy miből hány darab van benne.

rossz helyre szúrtam be "Először abba a bizonyos ködkamrában az alfa részecskéket vizs" ezt, sajnos meleg van nagyon...

Helyesen .. "lebegtetésig" ..