Egy nagyon erős mágnes meg tudja hajlítani a látásunkat?

> a fényt pedig el lehet görbíteni egy nagyon-nagyon erős mágnessel

Nem lehet. A foton semleges részecske. Elektromágneses kölcsönhatásban nem vesz részt, mert ő ennek a kölcsönhatásnak a közvetítő részecskéje. (Viszont mivel a mágnesnek van tömege, ezért meggörbíti a téridőt, így a fény útját is, de igencsak nagy tömegű mágnesnek kell lennie, aminél ez a hatás már mérhető is lenne.)

Akad itt néhány probléma.

Először is, nem a mágneses erő hajlít, hanem a gravitációs erő.

Másodszor, a gravitációs erő sem a fényt hajlítja, hanem a teret, amin keresztül a fény terjed.

Harmadszor, ezeket alapul véve, ha szerzel valahonnan egy mágnes méretű és nagyobb csillag tömegével rendelkező tárgyat, akkor ELMÉLETILEG megvalósítható.

Negyedszer, ezzel az a baj, hogy ez téged is azonnal elnyelne, ráadásul olyan nagy tömeg, olyan pici térfogatban, valószínűleg azonnal összeomlana, fekete lyukat hozva létre. Gratulálok, elpusztítottad a világunkat. :D

"Nem lehet. A foton semleges részecske. Elektromágneses kölcsönhatásban nem vesz részt, mert ő ennek a kölcsönhatásnak a közvetítő részecskéje. (Viszont mivel a mágnesnek van tömege, ezért meggörbíti a téridőt, így a fény útját is, de igencsak nagy tömegű mágnesnek kell lennie, aminél ez a hatás már mérhető is lenne.)"

nem is tudtam, hogy a lencsék tömegvonzással működnek... :O

természetesen lehet a fény elektromágneses mezőkkel manipulálni, a gond csak az, hogy baromi specifikus mintázatú, megfelelően hangolt mezőkre van szükség hozzá, azaz csomó olyan dologra, amivel egy "nagyon erős mágnes" nem rendelkezik.

"nem is tudtam, hogy a lencsék tömegvonzással működnek... :O"

Keresem, de nem látom leírva sehol, hogy ne lehetne a fényútját más módon változtatni, csak gravitációval.

> nem is tudtam, hogy a lencsék tömegvonzással működnek

No de nem is mágneses vonzással, taszítással…

~ ~ ~

A foton tömege 0, a töltése 0 (semleges), a spinje 1.

Lásd: [link]

A fotonra nem vonatkozik a Pauli-elv sem, egy akármilyen kis térfogaton belül korlátlan számú foton tartózkodhat.

Négy alapvető kölcsönhatás van:

1. erős kölcsönhatás: A meghatározó tulajdonság a színtöltés, hadronokra hat, a közvetítő részecskéje a gluon.

2. elektromágneses kölcsönhatás: A meghatározó tulajdonság a töltés, elektromosan töltött részecskékre hat, a közvetítő részecskéje a foton.

3. gyenge kölcsönhatás: A meghatározó tulajdonság a gyenge töltés, 1/2 spinnel rendelkező részecskékre hat, a közvetítő részecskéje a Z0 és W+, W- bozon.

4. gravitáció: A meghatározó tulajdonság a tömeg, minden részecskére hat, a hipotetikus közvetítő részecskéje a graviton.

A foton tehát kizárólag töltéssel rendelkező leptonokkal – elektron, müon, tau –, kvarkokkal, és a W bozonokkal tud kölcsönhatni. Foton fotonnal közvetlenül nem lép kölcsönhatásba. Lásd:

[link]

A mágneses vonzás és taszítás elektromágneses kölcsönhatás, aminek a kvantumfizikai reprezentációja egy fotonnal való kölcsönhatás. A foton viszont nem lép kölcsönhatásba fotonnal – pl. két fénynyaláb kölcsönhatás nélkül képes áthaladni egymáson, nehéz zseblámpával fénykardozni –, így a foton nem vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, mágnessel közvetlenül nem manipulálható.

~ ~ ~

A lencse működése, meg úgy alapvetően az, hogy a fény különböző közegben különböző sebességgel terjed – lásd optika, törésmutató stb… – az azzal magyarázható, hogy a fény itt anyagon keresztül halad, így kölcsönhatásba lép az anyagot alkotó atomok elektronjaival. A fény az elektronnal, az atommagot képező protonnal, neutronnal – pontosabban azok kvarkjaival – kapcsolatba lépve elnyelődik, az elektron gerjesztett állapotba kerül, aztán a gerjesztett állapotból alacsonyabb energiaszintre lépve újra fotont bocsát ki, aminek az iránya, frekvenciája függ az anyag tulajdonságaitól.

Mondjuk egy hasonlattal olyan, mint mikor a futár lóháton akar elvinni egy üzenetet A pontból B pontba. A lónak van egy adott sebessége, amit most tekintsünk fixnek. Ha nincsenek városok A és B pont között, akkor a futár sebessége a ló sebessége lesz. Ha viszont vannak városok – amik most az atomokat reprezentálják –, akkor a futár hajlamos lovat váltani és közben ebédelni, vacsorázni, és bár két város között a ló ugyanakkora sebességgel halad – két atom között a foton fénysebességgel halad – a lóváltás időkiesést jelent. Hogy az A és B pont között számolt átlagsebesség mennyi, az függ attól, hogy a fogadóban milyen a menü, milyen gyorsan tudnak cserelovat adni stb…

Van olyan anyag, amiben a fény látszólag lassabban halad. Van, olyan anyag, ami szórja a fényt, van, ami elnyeli. Mindenesetre az anyagból kilépett foton nem az a foton, ami belépett, közben kölcsönhatások sokaságán keresztül nyelődött el, és bocsátódott ki újra. Oké, ez a valóságban kissé komplikáltabb, de így leegyszerűsítve rámutat arra, hogy a fény sebessége tulajdonképpen az anyagon belül is ugyanannyi, mint vákuumban, csak közben történnek mindenféle kölcsönhatások a foton és az anyagot alkotó töltött részecskék között.

~ ~ ~

Mindenesetre nem lehet fotont mágnessel manipulálni, mert a mágnes elektromágneses kölcsönhatás révén fejti ki a hatását, ami csak elektromosan töltött részecskékre hat, a foton meg semleges részecske. Közvetve még elképzelhető, az elképzelhető, hogy egy mágnes kölcsönhatásba lép az anyaggal, amin a fény áthalad, ezáltal megváltozik az anyag tulajdonsága, ami hatással van a foton és az anyag kölcsönhatására.

~ ~ ~

Illetve az is igaz, hogy a fény hullám természetű, ebből fakadóan lokálisan két fény képes interferálni egymással, de ez sem a foton megszűnését jelenti, hanem csak a két foton együttes hatásáról van szó lokálisan, ettől még a két foton, miután könnyes búcsúval elválnak egymástól, ugyanúgy folytatja az útját, mintha mi sem történt volna.

~ ~ ~

De úgy általánosan a mágneses mező nem hat a fotonra.

"De úgy általánosan a mágneses mező nem hat a fotonra."

Ld. #4 !

"Keresem, de nem látom leírva sehol, hogy ne lehetne a fényútját más módon változtatni, csak gravitációval."

keresd jobban. a kollégád szerint ugyanis a foton nem vesz részt elektromágneses kölcsönhatásban, azaz marad az erős, a gyenge és a gravitáció, amik közül az első kettőben nem vesz részt. azaz marad a gravitáció.

legalábbis aszerint, amit írt.

"a kollégád szerint ugyanis a foton nem vesz részt elektromágneses kölcsönhatásban"

Fénytörést és tükröződést te melyikhez sorolnád?

Mert annyiban elektromágneses jelenség, hogy fénnyel, vagyis elektromágneses hullámmal történik.