A komposztálás tényleg árt? Az mondta haverom sok metánt szabadit fel

Ez nem csak a komposztálásban de a trágyázásban is(bizony a normál álati trágyával is) nagy kérdés.

Nem is a metán gáz ebben az esetben, hanem a nitrát ami bele mosodik a vízbe...

Németországban a legtöbb föld kisgazdaságok kezében van akiknek állataik is vannak, és normál, hogy az állat trágyával locsolnak évente többször. Ami a növényeknek jó, az nekünk nem tuti, a folyó és tavak vize iszonyat sok nitrátot tartalmaz, ez persze az ivóvizbe is bekerülhet...

DE Mo-n azért nincsen komposztálásnak nagy köre, hiába mondom anyáméknák, hogy kellene az agyagos talajuknak, és hogy ne égessenek, hanem komposztáljanak, de süket fülekre talál...

Valóban, a komposztálás annak az egy helyre koncentrálása, ami a szétszórt növényi hulladékkal alapból megtörténne, csak nagyobb területen.

Bár némi különbség azért lehet. A komposztban a bomlások oxigéntől zártabban, magasabb hőmérsékleten történnek, gyanítom, hogy nem is teljesen azonos baktériumok és egyéb lebontó életformák intézik, mint a szabad levegőn hempergő növényi hulladék esetén.

Ez alapján lehet eltérés a keletkező gázok összetételében. Hogy metán- esetleg CO2-tartalom ettől nő vagy csökken, nem tudom.

Csak még egy szó az égetésről.

Arra is szükség lehet.

Nem pontosan azokat a bomlástermékeket produkálja, mint a komposzt és az égetésből származó anyagokra is szükség lehet.

Ha másra nem is, de pl. lúgosításra mindenképpen jó a növényi hamu.

Az igazi módszer a kettő megfelelő arányú kombinálása lenne.

A komposztálást pont azért végzik inkább több kisebb méretű komposzttárolóban amiknek az oldala is lyukacsos hogy levegőzzön és ne legyen anoxikus rothadás benne ami metánt szabadítana fel.

Szintén a komposztálódást segíti az hogy rendszeresen nedvesíteni (öntözni kell).

Azért jobb mint szétteríteni mulcsnak ami nem kell mert a nagyobb tömegben azért a hő felhalmozódik és ez öngerjesztő folyamatot indít be azaz gyorsul a komposztálódás.

Jól elkészített és jól kezelt komposzt metánt szinte egyáltalán nem bocsájt ki, vagy egész minimálisat.

Szén dioxidot igen. De azt csak annyit amennyit ugyanez az anyag hosszabb távon pl talajon szétterülve egyébként is kibocsájtott volna. Viszont ez megújuló hisz növényi anyagokból van.

A komposztba nem szabad mindent beledobálni mert rothadást és bűzt okoz illetve beindítja a metántermelést:

[link]

[link]

[link]

Lehet szigorúan fahamuval lúgosítani (szén hamuja vagy műanyagot tartalmazó pl bútorlapé nem jó!) de inkább csak ott ahol amúgy savanyú (savas) a talaj, ezzel a semlegesség irányába el lehet tolni. És csak utólag belekeverve a kész komposztba.

[link]

[link]

Na a trágya főleg a híg trágya nem ilyen az kifejezetten metán termelő anyag! Főleg ha nagy mennyiségben van együtt. Több sertéstelep is volt ahol az állatok alatti pincében tárolták és az épületben megrekedt majd robbanást és tüzet okozott!

A trágya valóban sok nitrátot és ammóniát tartalmaz és ha túlszórják vele a földet akkor bizony valóban okoz az élővizekben és ivóvizekben is problémát.

#6 Azért tegyük hozzá a biogáz előállításhoz nagyon más körülményeket teremtenek mint a komposztálásnál szükséges.

- Teljesen zárt (oxigénmentes környezet) rendszer.

- Nagyon sok víz (részben az oxigénmentesítést is szolgálja, de a reakcióhoz is szükséges.) az erjedéshez / rothadáshoz.