Ez az ellmélet igaz szerintetek?

figyeld akarki akarmit mond kozepokorban a repulo is kamu volt, de ha hittel is benne h lehet repulni a 1400as évekbe akk mág pár évet várnod kellett volna h láss is repulot

amit kiakartam hozni tokm1 h mi lenne/lehetne, kiveve ha te is benne vagy a feltalálásába,, vagy azokban az idokben élsz amikor alkotjak a dolgot

Kitalált szavakat úgy definiálsz ahogy nem szégyellsz kérdező, és olyan kitalált világot építesz fel belőle amilyet szeretnél.

Most biztosan jössz majd egy olyan válasszal hogy: "Ez nem kitalált, ennek igenis van háttere, csak túlságosan szűklátókörű vagy".

Oké. A tudományban akkor nevezünk valamit megalapozottnak, és nem csak vaktában fantáziálgatásnak, hogyha van valami ráutaló jel az adott dologra.

Mi utal rá a hipertérre?

Miből vezetted le magadban, hogy a hipertérnek léteznie kell azon a téren felül amiben mi élünk?

Miből tudtad meg a hipertér némely tulajdonságát (pl hogy ott a "leglassabb sebesség" a fénysebesség.)?

A star wars világa nem számít. Mármint hallhattad onnan, de attól még semmivel nem tudományosabb mintha a konyhaasztal felett találtad volna ki két fej vöröshagyma hámozása közben.

Ezeket a fogalmakat borzalmasan teoretikus témákkal foglalkozó fizikusok megalkották kb 50-100 éve.

Azt is csak azért tették, mert a matematikai modelljeikben voltak olyan következtetések, amikből arra lehetne következtetni hogy pl léteznek féreglyukak.

Ez valamikor valóban beigazolódott, pl Einstein gravitációs hullámokra tett jóslata, de nyilván ellenpéldák is vannak, amikről azért nem hallunk, mert nincs hírértéke egy bebukott jóslatnak, amiről kiderült hogy hibás modellből származott.

Szóval:

-Milyen tapasztalható vagy modellből következő okunk lenne a hipertér feltételezésére?

-Honnan tudjuk bármilyen tulajdonságát, ha létezik?

Ismétlem: Az nem érv hogy star wars, meg hogy de jó volna egy olyan világban élni amiben ilyen is van.

A világegyetem nem rajzfüzet, hogy az kerül bele ami eszünkbe jut.

Attól hogy nagyon jó volna aprócska pár fényéves távokat percek alatt megtenni, attól még nem lesz erre lehetőség.

Ábrándozhatunk róla, de nem írhatunk mögé tényeket. A fizika nem fog lehajolni az óhajunkért, és nem lesz csak a mi kedvünkért hipertér meg minden egyéb.

Ez persze nem cáfolat, de a cáfolat hiánya nem bizonyíték (cáfold az egyszarvúak létét).

Hiperugrás nem létezik. Az a sci-fi irodalom terméke, pont arra jó, hogy ne kelljen megmagyarázni, hogy hogyan lehet megtenni csillagközi távolságokat néhány perc, óra, esetleg nap alatt. Nincs tudományos fizika háttere.

A hipertérrel hasonló a helyzet. Az is egy sci-fi irodalom által kitalált, fizikai, tudományos realitással nem rendelkező fogalom. (Hasonlóan ahogy a fézer sem, a dilithium, a 9¾ vágány, Középfölde, vagy Berzengócia sem bír fizikai realitással.)

A féregjárat már valós fizikai hipotézis. Hipotézis, tehát abszolút elméleti, matematikai természetű felvetés. Gyakorlatilag meg semmi nem utal arra, hogy valóban léteznek féregjáratok. A féregjárat kvázi egy rövidebb út. De a féregjárat is a téridő része, és ebben a téridőben is igaz, hogy semmi nem képes átlépni a fénysebességet. Csak amíg a mi megszokott téridőnkben két pont között a távolság mondjuk 100 fényév, addig a féregjáraton keresztül ez a távolság mondjuk 0,1 fényév.

Bár a féregjárat valódi természetét nehéz igazán jól a maga realitásában elképzelni, azért nagyon jó analógiás illusztrációk vannak rá. Lásd: [link]

Ez a négydimenziós féregjáratnak egy kétdimenziós illusztrációja. Itt a piros út jelenti a példában felhozott 100 fényév távolságot, a zöld a 0,1 fényév távolságot.

Itt arról van szó, hogy amíg a fénynek a megszokott úton 100 évbe telik megtenni az időt, addig a féregjáraton keresztül csak 0,1 évig. De a fény – vagy bármi más itt ténylegesen 0,1 fényév távolságot tesz meg. Persze eléggé valószínűtlen, hogy a téridőnek két azonos időpillanatát köti össze egy féregjárat. Illetve kérdéses, hogy egy féregjárat ha térben határos, akkor időben is az-e. Ha igen, akkor ahogy a féregjárat a tér egy adott részén van, úgy időben is egy adott időintervallumban létezik.

Valószínűleg a terünk nem ennyire görbe, így a féregjáratok a MI terünkben gyakorlatilag értéktelenek. Nem sokat számít, ha 1 vagy akár 5%-ot képes vagy spórolni egy úton.

A más világokkal való összeköttetés... na, az már érdekes lenne.

Csak ott meg az a baj, hogy ha nem ugyanolyanok a fizikai törvények, akkor szétfoszlik a testünk, mire odaérünk.

#6, Mondjuk a feketelyukak belsejében sem tudjuk mi zajlik pontosan. Viszont ha szingularitás van, akkor lehet extrém görbület a térben.

Persze ez csak egyirányú út.

Lehetséges, hogy a természetben sohasem alakulhat ki féregjárat. Viszont mesterségesen nem zárnám ki a létrehozását a távoli jövőben.

Ahogy egy elmélet szerint a kvantummechanikailag összefonódott részecskék állapota egy mikroféregjáraton keresztül van összekötve. Ez magyarázná a "mágikus" távolhatást.

Kitudja, lehet 1000.000 év múlva képesesk leszünk ilyen járatok kitágítására, létrehozására és a két végpont eltávolítására egymástól.

A matematika nem zárja ki ezt. Gyakorlatban ez izgalmas lenne :) sci fi egyelőre.

Én fizikus vagyok és némiképp jobban rálátok ezekre a dolgokra. Bátran kijelenthetem, hogy a mai tudomány nagyon kezdetleges. Szinte semmilyen sci-fi szinten érdekes jelenségről nincsen tudományos elképzelésünk.

A tudmány folyamatosan változik. Megdőlnek régi tabuk és új alapokra helyezdőnek az ismeretek. Nem tudni a friss elméletek korlátai hol vannak, így új terepre nem mehetünk. Nem tudunk számításokat végezni az ilyen elméletileg elképzelt objektumokkal, mint féreglyukakban közlekedés vagy hiperugrás, mert az egyenleteink értelmezési tartománya szingularizálódik. Magyarán szétesik a valóság...

Ott van pl a hiperugrás vagy féreglyukban való utazás. A féreglyukban egy olyan csatornán amin közelekdve kevesebb utat kell megtenni, mint az univerzumunk felszínén (amiben élünk) elvileg lehetséges. Gyakorlatilag pedig az univerzum topológiája szerint nem érdemes.

Pl ; vegyél egy lufit. A felületén elünk mi. Egy féreglyuk olyan, mint egy csatorna. A csatornában egy szokványos úton haladva magát az utat rendes sebességgel megtéve levághatsz egy csomó távolságot, amit ha a lufi felületén tennél meg nagyon sokáig tartana. Valójában azonban nem nyersz szinte semmit. Az univerzumunk metrikája szerint a görbület nagyon kicsi. Levágva két távoli pontot alig észrevehető távolságot nyernél. Gyakorlatilag csak az univerzum túlfelére való útnál lenne érdemes átszelni egy féreglyukkal a teret. Ha fogsz egy almát láthatod hogy egy kukac sem fúrna benne olyan lyukat, amiben kevesebb araszolással jutna el egyik pontból a másikba. Csak szuperhajtogatott téridőkben van ennek értelme.

A hiperugrással az a gond, hogy az anyag a tehetetlensége folytán nem képes fénysebességet túllépni. Magához a fénysebesség eléréséhez is végtelen energiára lenne szüksége. Ugrálni tehát nem tudunk, mert értelmetlenek lesznek az egyenleteink. Nem lehetséges. A jelenlegi univerzum téridő szerkezete egyszerűen nem teszi ezt lehetővé. Ez mind scifi kategória. Aztán hogy olyan boszorkánykonyhákban, mint az 51-es körzet mit tudnak már megcsinálni idegen technológiák fejlesztéseivel azt nem tudni. A jelenlegi elméleteink határa szerint ennyi adatott meg számunka. Remélem segítettem

"A hiperugrás, vagy féreglyukban való utazás"

Ácsi!

Válasszuk már szét.

A féreglyuk a téridő része, ha létezik, csupán annak egy eltorzult része.

A hiperugrásként emlegetett dolog meg valami a téridőből kiszakadást feltételez. Az Alcubierre-ahjtómű sem lép ki a téridőnkből, csak "gyúrja" azt, tehát a hiperugrást kezeljük inkább a teljesen ismeretlen, sci-fi területként.

"nem feltétlenül fénysebességet jelent, hanem annak akár a sokszorosát. A hipertérben a fénysebesség csak a legalacsonyabb létező sebesség."

Khm. Azt sem tudjuk, mi az a hipertér, de a fizikáját már ismerjük? Ejnye.

Egyébként a féreglyukas utazás esetleges sebességi előnyével is van baj.

A féreglyukban az úthossz LEHET kisebb. Vagy éppen hosszabb.

És az extrém térgörbülete miatt az idő is máshogy telik ott, méghozzá attól függően, milyen irányú a görbület, milyen pálya mentén mozogsz benne, máshogy és máshogy.

Extrém becopódás esetén lehet sokkal hosszabb az utad és még bent gyorsabban is telhet az idő, na akkor megőszülsz.

Szóval ha lenne is féreglyuk, nem biztos, hogy az olyan tuti gyorsjárat.

"a fénysebesség csak a legalacsonyabb létező sebesség"

Amúgy ez a tachionokra igaz, ha léteznek.