Lényegében nincs ugyanakkor két egyszerre történő esemeny?

Pl több milliárd ember esetében nyilvánvalóan időről időre lesznek akik egyszerre vesznek levegőt.

Másrészről hogy jön ide hogy bármi is előre meg lenne írva? A két dolog teljesen független egymástól.

Az eseményeket általában érdemes a megfelelő felbontásban nézni.

Konkrétan a levegővétel másodperc nagyságrendű: tehát annak van értelme, hogy ugyanabban a másodpercben kik vesznek levegőt. Ilyen ember pedig létezik elég sok.

Ezen kívül pl. létezik olyan esemény, ahol egy lézerben egy foton végigszalad, és aktivál egy csomó atomot. Itt is számolhatsz egyidejűséget.

Összekapcsolt távcsövekben is számolunk egyidejűséget.

Máshol is előfordulhat egyidejűség.

Kérdező, képzeld csak el, hogy hány tágas mező, rét van a világon! Afrikai szavannák, orosz sztyeppék, amcsi prérik... satöbbi. Hány fűszál van ezeken a réteken összesen? Ha fúj a szél (ekkora sikságokon szinte mindig), akkor ezek hányan hajladoznak egy másodperc alatt? Szerinted több lesz a szám milliónál? Ha igen, akor egészen biztos, hogy milliomod másodperces felbontásban lesz legalább két fűszál másodpercenként, amelyik ugyanakkor hajlik. Nyilván, minél rövidebb időintervallumot határozunk meg, annál kevesebb lesz az egyszerre hajló fűszálak száma is.

De nemcsak az egyidejűséget lehet boncolgatni, hanem az egyszerre-t is. Mit tekintünk két fűszálnál az alatt, hogy egyszerre hajlanak? Ebben benne van-e az pl, hogy ugyanannyi ideig kell tartson a hajlás folyamatának?Ugyanabban az irányban is kell hajlaniuk? Vagy hogy ugyanakkora hajlásszöget is kell elérniük? Nyilván, minél több kritériumot állitunk fel, annál kisebb lesz az egyszerre hajló fűszálak száma, megfelelő számú kritérium után pedig biztosan kevesebb lesz, mint másodpercenként 1.

Csak hogy még jobban bekavarjak. :)

[link]

Egyébként van egy tipikus feladat a valószínűségszámításban: Mekkora a valószínűsége, hogy egy esemény egy időintervallumon belül pont egy adott időpillanatban következik be? Válasz: Nulla.

A hétköznapi események nem tudnak egy időpillanatban bekövetkezni, hanem van egy véges időtartamuk, így ezek átfedhetik egymást. Az elvi "időpillanatok" kb. olyanok, mint a valós számok a számegyenesen: végtelen számú van belőlük, bármely szűk intervallumban is. Emiatt annak esélye, hogy két random kiválasztott szám egyenlő legyen, matematikailag nulla.

Fizikailag pedig azt kell tisztázni, mi az, hogy esemény, vagy elemi esemény, és akkor talán(?) kvantálható időben vizsgálhatók (ld.pl. Planck-idő), bár ez így már kicsit messzire vezet.

Egyetlen dolog van, ami a mai világban elméletileg, gyakorlatilag is egyidejűnek nevezhető.

Két összefonódott részecskén létrejövő változás.

Minden máson a Planck-idő mértékéig értelmezhető időeltérés, akár newtoni, akár rel. elméleti idődilatációs fogalmak szerint.

De ezen sehogy.

Einstein sem nagyon tudta megemészteni.